Hirdetés

Az FKGP állásfoglalása a devizaszerződések semmisségéről

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

fkgp_logo

A Kúria közzétette azokat a kérdéseket, amelyekre a jogegységi határozat meghozatala érdekében választ vár. A civilek nevében készül egy független vélemény is: az elkészült írást pontokba szedve közzétesszük.  


Korábban:
1. Mi van a deviza kölcsönök mögött?
2.  A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződéseke, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződéseke)?
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják? 

5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

(A válasz a 6. ponttal együtt kerül megadásra.)

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei? 

A helyes döntés meghozatalának van egy előkérdése.

Az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről került kiadásra, amit jelen kérdés tárgyalásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. A vélemény 4. pontja az alábbiakat tartalmazza:

4. Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése is csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. Csak az a fél követelheti eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, aki egyben vállalja, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást és erre képes is. 

A kölcsönfelvevő, észlelve a szerződés érvénytelenségét, anyagilag nincs abban a helyzetben, hogy az 1/2010 PK vélemény feltételét betartva keresetet indíthasson. Az 1/2010 PK vélemény tehát eleveegyoldalú jogviszonyt alakít ki és az érvénytelenség által jog- és anyagi hátrányba került kölcsönfelvevő jogérvényesítési lehetőségét kizárja. Különösen igaz ez a megállapítás, ha a felek közötti aszimmetriát is figyelembe vesszük. A pénzintézet rendelkezik azzal a tudással, amivel a szerződést meg tudja írni, a szerződés jogszerűségét biztosítani tudja, és így a jogsértést el tudja követni. Csak a pénzintézet képes jogsértést elkövetni! Csak a pénzintézetnek lehet haszna a jogsértésből. A pénzintézetnek az 1/2010 PK vélemény alapján érvénytelenség elkövetése esetén nincs jogi és anyagi kockázata (indoklás lentebb), így a mind több és mind súlyosabb visszaélés elkövetésében érdekelt.

A TANÁCS 1993. április 5-i 93/13/EGK IRÁNYELVE, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről kimondja, hogy „a fogyasztónak egyenértékű védelemben kell részesülnie akár szóban, akár írásban kötötték meg a szerződést”, ami az 1/2010 PK alkalmazása esetén nem valósul meg. Nem kétséges, hogy az 1/2010 PK vélemény tisztességtelen és így a deviza alapú kölcsönök rendezésénél nem szabadna figyelembe venni!

A kölcsönfelvevő a szerződésben aláírta saját fizetőképességét, a törlesztőrészlet összegének megfelelő forintfizetés formájában. Ez várható el a kölcsönfelvevőtől. Az ennél magasabb összeg megfizetésére vonatkozó kötelezés a joggal való visszaélést jelenti.

A Pp. 217. § (2) bekezdése egyértelműen meghatározza „a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére” szerint a teljesítési határidő meghosszabbításának lehetőségét.

Sőt „A bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti.” Mivel csak a pénzintézet a jogsértő, a kölcsönfelvevő teljesítési kötelezettségét az eredeti szerződésben meghatározott mértékű részletfizetéssel kellett volna a Kúriának elrendelni! Miután a kölcsönfelvevő ezen idő alatt használja a pénzintézet pénzét, a részletfizetés mértékére vonatkozó jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatteher megítélése indokolt.

Ebben az esetben nem részrehajló a Kúria!

*

A Kúria az árfolyamrés vonatkozásában már kimondta a deviza alapú szerződések semmisségét. Az árfolyamrésen túl azonban számos semmisségi elem van még a deviza alapú szerződésekben. (Pl. a tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése, egyetlen érvényes megfogalmazás sincs a deviza meghatározására, valamint a szerződés deviza megfogalmazása ellenére nem a deviza került folyósításra.) A semmisségi elemek áttekintése mutatja, hogy minden semmiségi elem a deviza alkalmazásával függ össze.

Amennyiben a devizaalap a kölcsönszerződésekből kiemelésre kerülne, azaz a deviza alap vonatkozásában a Kúria kimondatná a részleges semmisséget, a szerződés teljesíthető lenne.

A részleges semmiség alkalmazását indokolják még az alábbiak:

  • Az 1/2010 PK vélemény tisztességtelensége nem tárgya a Kúria ítéletének.
  • Nem kell a feleknek új szerződést kötni, ami hatalmas leterhelést és költséget jelent.
  • A részleges semmisség fenntartása esetén egyik fél sem kerül hátrányos helyzetbe.
  • A kölcsönfelvevők befizetése a pénzintézeteknek megvan. Így csak a devizaelem kiemelése szükséges az új helyzet elszámolásához, ami minimális szoftver munkával elintézhető.
  • A kölcsönfelvevő minden befizetése elszámolásra kerül.
  • A pénzintézetnek nincsen vesztesége, hiszen annyi bevétele van, mintha egy forintkölcsönt nyújtott volna.
  • NINCS BANKI VESZTESÉG, A KORMÁNYNAK NEM KELL BEAVATKOZNI.

Meg kell jegyezni, hogy nem találok olyan érvet, amely a részleges semmiség alkalmazása ellen szólna.

Makkos Albert

FKGPNemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás