Az Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület állásfoglalása a „Velencei-tó kapuja” beruházással kapcsolatban
Mély megdöbbenéssel fogadtuk a velencei partszakaszra tervezett gyanús beruházás hírét. A fejlődés fogalmát sajátosan értelmező politika ismét elképesztő méreteket öltő, tájidegen létesítmény terveivel borzolja a kedélyeket. A „Velencei-tó Kapuja” névre keresztelt monstrum neve alapján akár vonzó is lehetne. A részletek tanulmányozása azonban kijózanító. A beruházás nem más, mint az elmúlt két évtized során ránk erőltetett, lassan csődöt mondó fogyasztói „kultúra” újabb tárgyi megjelenése. Elnézően legyinthetnénk, ha nem épp a Velencei-tó partján óhajtanák megvalósítani a döbbenetes projektet. Lássuk, miről akarnak dönteni fejünk fölött nagy formátumú politikusaink.
A „Velencei-tó kapuja” tipikusan pláza jellegű épületkomplexum műtengerparttal. Mintegy 20 hektárnyi tóparttól fosztana meg minket, velencei-tavi magyar polgárokat és a táj szépségének köszönhetően ide látogatókat. A létesítményben rendezvényterem, üzlethelyiségek, valamint fedett, helyenként zárt „korzó” (a beruházó szóhasználata) kapna helyet. A hosszan elhúzódó épület elé homokos partot alakítanának ki, mely a legízléstelenebb tengerparti tömegnapozók világát hozza el nekünk. Mindezt a „gazdaság élénkítés” és a „minőségi turizmus” jegyében. Ma már tudjuk, hogy ezek csupán népámító, üres ígérgetések, a létesítmény vélhetően a végén semmiféle hasznot nem jelent majd a helyi közösségnek, azaz Velence polgárainak, viszont elveszi a kilátást a Velencei-tóra. Sukoró, Pákozd, Gárdony, Agárd lakói pedig gyönyörködhetnek majd a klimatizált üveg-beton förmedvényben. A Velencei-tóhoz látogatók épp a bájos, szemet gyönyörködtető tájnak, a tó adta lehetőségeknek köszönhetően keresik föl településeinket. Lássuk, mit veszíthetünk: a terület jelenleg a Velencei-tó legszebb szabad strandja. Bárki, bármikor ingyen ellátogathat ide, hiszen a tó és a hozzá tartozó partszakasz mindenkié. A strand évtizedek óta szolgálja sok ezer ember pihenését, kikapcsolódását. Családias, emberléptékű, természet közeli állapotban lévő területről beszélünk, ahol élvezhetjük a tópart előnyeit, a méretesre nőtt fáknak köszönhetően pedig szinte parkban érezhetjük magunkat. A helyi kisméretű vendéglátó létesítményekben – melyek sorsa megpecsételődik a beruházás megvalósulása esetén – szinte mindenki megtalálja a kedvére valót, ha megéhezik, megszomjazik. Strandszezonon kívül is sokan látogatnak ide: horgászok, túrázók, kerékpárosok, vagy azok, akik épp csak a tájban kívánnak gyönyörködni. A Velencei-tó környékének szépsége, az egyedülálló pannon-táj különleges arculata nem eshet áldozatul a gátlástalan, durva beavatkozásnak, melyet információink szerint Velence képviselő testületének többsége napjainkban óhajt véglegesíteni.
Ezt nem engedhetjük! Teljes körű társadalmi egyeztetést akarunk, szorgalmazzuk, hogy a képviselő testület haladéktalanul állítsa le a projekt előkészítését. A „Velencei-tó kapuja” több mint tájidegen, gyökeresen megváltoztatja a Velencei-tó partjának, valamint Velence városnak derűs arculatát. Ez számunkra nem fejlődés, hanem durva tájrombolás, fölösleges pénzpocsékolás. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a szóban forgó létesítményt télen fűteni, nyáron hűteni kell. Ennek energiaigénye elképesztő! Mindenki számára nyilvánvaló, hogy válságos időket élünk. Pénzügyi, energetikai, erkölcsi értelemben egyaránt. Vegyük észre: a beruházással súlyos százmilliókat húznak ki a zsebünkből, a létesítmény hatalmas energiaigénye egyébként is pusztulófélben lévő környezetünket károsítja, ráadásul a látvány már a tervek szintjén lesújtó. Egész Magyarországot sújtja a zöld területek rohamos csökkenése. A civilizáció „áldásainak” köszönhetően tönkremehet élhető környezetünk, gyermekeink, unokáink életterét semmisíthetjük meg! Ne engedjük, hogy politikusaink a megkérdezésünk nélkül üzletelgessenek! Ne engedjük, hogy parkjainkat lebetonozzák, vagy homokkal szórják be! Ne engedjük, hogy tópartunkat, füves területeinket soha meg nem térülő, csúf üvegpláza építése érdekében számolják föl! Ha most jöttünk volna le a falvédőről, talán elhinnénk a gazdaság élénküléséről, a minőségi turizmusról szóló tündérmeséket. Jelen helyzetben azonban kénytelenek vagyunk levonni a következtetést: a beruházást erőltető politikai és gazdasági erők vagy a hozzáértés, vagy a jóhiszeműség hiányában szenvednek. Végezetül: a Velencei-tó és a hozzá tartozó nádasok Natura 2000 védelmet élveznek. A beruházás látványtervein nem látszanak nádasok, továbbá nem látjuk a garanciákat a víz minőségének megóvását illetően! A tópart mindenkié, nem vehetik el tőlünk!
Tisztelt politikusok, „befektetők”!
Önök kizárólag jólétünk megteremtésén munkálkodnak! Tönkre akarják tenni Magyarország egyik legnagyobb tavát és környékét? NE TEGYÉK! Még nem késő!
Kedves Olvasók!
Kérjük, terjesszék állásfoglalásunkat a lehetséges legszélesebb körben! A www.angelikaegylet.hu oldalunkon képekben is megjelenítjük, mit veszíthetünk, és mit akarnak nyakunkba varrni felhatalmazásukkal bizonyára soha vissza nem élő vezetőink! Szélsőséges helyzetekre, pl. amennyiben a dózerek elé kell feküdnünk: kérjük, minél többen iratkozzanak föl riadóláncra a tiszta.sukoro@gmail.com egyesületi címünkön!
Sukoró, 2010.06.18.
Tisztelettel:
Szigeth Gábor László sk
elnök, Angelika Egyesület
Nemzeti InternetFigyelő
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
Remélem megint összefogunk és megvédjük a tavat, mint a multkor. Hol van a környezet védelem, új kormány van. Várom a hireket és ha kell megyünk le megint tüntetni.
Bízunk a Velencei-tó kapuja fejlesztésben!
Sajnálattal értesültünk arról, hogy Gárdony Városa a fennálló körülmények miatt elállt a Napsugár Part fejlesztéstől. Meggyőződésünk, hogy kiváló koncepciót állítottak össze, mely nagymértékben emelte volna a Velencei – tó vonzerejét, ismertségét, segítette volna idegenforgalmát.
Nagy örömmel fogadtuk viszont az arról szóló híreket, hogy a város a későbbiekben folytatni kívánja a fejlesztést, arról nem mondott le.
Kifejezzük abbéli reményünket, hogy a Napsugár Part fejlesztés minél hamarabb meg fog valósulni, és nincs kétségünk afelől, hogy a csatolt „A Napsugár Part fejlesztése – rövid összefoglaló” dokumentum Összegzésében foglaltak – új arculat, megnőtt bevételek, a város fejlődése – meg fognak valósulni a projekt által.
Nem mehetünk el szó nélkül viszont a következők mellett:
Egyes politikusok és hozzájuk köthető „civil szervezetek” nem egyenlő mércével mérnek nyilvánvalóan hasonló fejlesztéseket. Teljesen érthető módon – mivel kiváló elképzelésről van szó – Balsay István alelnök Úr, és Szigeth Gábor Úr nem „támadta” ezt a fejlesztést, nem szaladt a médiához, hogy elmarasztalja az elképzeléseket.
Csak egyetlen példát kiragadva, ami a Napsugár Part fejlesztésben elfogadott a fent említett uraktól: „A Napsugár strand középső részén – a partfal elbontása után – kb. 60-80 m széles sávban homokos, fokozatosan mélyülő vizű partszakasz alakul ki. A széles, homokos parton nyugágyakon, napernyők alatt pihenhetnek majd a vendégeink.”
Mindez Velencén már műtengerpartnak és egyebeknek van titulálva.
Egyértelműen ki kívánjuk nyilvánítani, hogy a velencei fejlesztésekkel nem kívánunk politikai áldozati bárányok, hatalmi játszmák játékszerei, választási kampányok csúsztatott elemei lenni.
Mi Velence érdekei mellett és a fejlődés mellett vagyunk elkötelezve!
Balsay István Úrnak és Szigeth Gábor Úrnak tisztelettel a figyelmébe ajánljuk a fentieket, valamint az alábbi dokumentumot, különösen annak aláhúzott részeit, és kérjük, szembesítsék ezeket korábbi megnyilvánulásaikkal.
Velence Fejlődéséért Aggódó Polgárok
forrás: gardony.hu
A Napsugár Part fejlesztése – rövid összefoglaló
Beküldve : 2008.06.26.
I. HELYZETELEMZÉS
A Velencei-tó déli partján az 1960-as években – állami pénzekből – a Velencei-tavi Intéző Bizottság irányításával felépültek a partvédőművek, a mólók és a kikötők.
A strandépületek, a szállodák, az utak, a parkok és az egyéb szolgáltatásoknak helyet adó létesítmények felépítésével alakultak ki a Velencei-tó leglátogatottabb idegenforgalmi központjai Agárdon és Gárdonyban.
A belföldi és jobbára a volt szocialista országokból érkező turisták a nyári időszakban tömegesen keresték fel az akkori nagyközség tóparti szakaszait.
Az akkori jelentős, majd a rendszerváltozás után megcsappanó bevételekből sajnos a karbantartásra sem fordítottak gondot, új épület pedig szinte egy sem épült a tóparton. Így aztán a 40 éves, szocialista realista stílus egyeduralkodóan, kissé megkopva, eredeti formájában uralja a déli partot. (1. sz. ábra: A tópart mai látképe)
A mai elvárásoknak a tópart kínálata nem felel meg, s ezt az egyre csökkenő bevételek is jelzik. A rendszerváltozás óta minden gárdonyi képviselő-testület foglalkozott a tópart egyre súlyosbodó problémáival, de soha nem készült átfogó program a „rozsdaövezet” átépítésére.
Az Európai Uniós pályázati lehetőségeket megragadva, egy átfogó fejlesztési koncepciót dolgoztunk ki a tópart turizmusának fejlesztésére.
A program első része az Agárdi Hajókikötőtől keletre eső – kb. 2,5 km – partszakasz újjávarázsolása lesz. (2. sz. ábra: Beépítési javaslat az Agárdi Hajókikötőtől a Meder utca vonaláig.)
Nem csak épületekről, sétányokról van szó. Nyitnunk kell a tópart felé.
A legelő jellegű szabad partszakaszokra éttermeket, szállodákat, panziókat és egyéb szolgáltatásokat kell építeni. Így lesz majd vendégünk minden évszakban.
Ezért indultunk a KDOP-2007-2.1.1/B „Turisztikai vonzerők komplex fejlesztése” című pályázaton a Napsugár-part című projektünkkel. A képviselő-testület elszántságát azzal is kimutatta, hogy vállalta a 750 milliós önrész előteremtését. A teljes program költségvetése kb. 1,3 milliárd forint.
II.
A NAPSUGÁR-PROJEKT LEÍRÁSA
1. Az Agárdi hajókikötő és közvetlen környéke (3. sz. ábra: Az Agárdi Hajókikötő környezetének átalakítása)
A mólót igényes térkővel burkoltatjuk. Hosszanti tengelyében a Velencei-tavat és a Velencei-hegységet bemutató, tudományos igényű tanösvényt alakítunk ki.
Az esztétikus táblákon a térség geológiai kialakulásától kezdve a táj történelmének bemutatásán át az állat- és növényvilágával is megismerkedhetnek az érdeklődök.
A móló középső részén víz fölé nyúló pihenőhely, a móló végén a Velencei-hegység domborzatát ábrázoló és ismertető terepasztal épül.
A móló és a Touring szálló előtti tér új, érdekes, izgalmas térburkolatot és esztétikus utcabútorokat kap. A tér középső részén mozgalmas vízijáték épül. A tájba illő növényzet kiemeli majd a park szépségét. A teret nyugatról határoló szolgáltatóház új arculatot kap.
A parkot térköves sétány köti majd össze a Napsugár strand környezetével.
2. A Napsugár strand és környéke (4. sz. ábra: A Napsugár strand bejárati épületének a homlokzata)
A strand vasút felőli oldala az útig autómentes és látványos parkká alakul. Szép térformáló elemekkel, szökőkutakkal és ide illő bútorzattal központi tér alakul ki.
A mostani dodgem helyén kétszintes, a parton később több helyen ismétlődő stílusú főépület lesz. Az épület a pénztárakon kívül öltözőt és számos más – bérelhető – szolgáltatást nyújt.
A Napsugár strand középső részén – a partfal elbontása után – kb. 60-80 m széles sávban homokos, fokozatosan mélyülő vizű partszakasz alakul ki.
A széles, homokos parton nyugágyakon, napernyők alatt pihenhetnek majd a vendégeink.
A Napsugár strand új főbejárata mellett melegített vizű vellnessmedence épül, mely főleg az elő- és utószezonban, de rossz idő esetén a főszezonban is élményekben gazdag szolgáltatást nyújt majd. A strandon lévő, leromlott állapotú kabinokat lebontatjuk.
3. A csónakkikötő és környéke
A kikötő a 5. sz. ábra „A” részén látható módon új formát kap.
Az iszapcsapdává alakult végét feltöltjük. A kikötő torkolati szakaszát Y alakban kinyittatjuk. A kialakuló két kis szigetet fahidak kötik össze egymással és a parttal, az egyiken kilátó, a másikon vendéglátó egység épül. Az öböl vasút felőli részén vízi szökőkút készül, mely kb. 20 méter magasra dobja fel a vizet. (6. sz. ábra: Víziszökőkút) A nappali és az esti látványosságon kívül az öböl vizét frissítő hatása sem mellékes. Az új kikötő szélesebb ágában igényes vízi színpad épül.
A kikötő és a strand közötti terület is új megjelenést kap.
4. Nyári kulturális és ifjúsági központ (5. sz. ábra „B” rész)
A víziszínpad Tini strand felőli oldalán a Velencei-tó környéki népi építészet jellegzetes jegyeit hordozó nádtetős ökoház épül. A ház terasszal – nézőtérrel – fordul a víziszínpad felé. A földszinten étterem, nyári Tourinform-iroda, sportszerkölcsönző, és a tetőtérben pedig Internet-kávézó és kiállítóterem épül. A tókörnyék közkedvelt központja lesz ez a ház.
A vízszínpad programját a létesítmény üzemeltetője szervezi és finanszírozza.
Az elkészült központot bérbe adjuk, és éves rendszeres bevétele lesz az önkormányzatnak.
(7. sz. ábra: A nyári kulturális központ és a szállodasor látványterve)
5. A központi sétány (5. sz. ábra „C” rész)
Az új csónakkikötőtől esztétikus sétány épül, mely kettészeli a nagy füves területet. A sétány burkolata térkő lesz. A tájba illő növényzet által keretezett közlekedési útvonal a gyalogosok és kerékpárosok igényeit is kielégíti majd. Elegáns utcabútorokkal és térvilágítással csinosítjuk a területet.
6. A játszóterek (5. sz. ábra „D” és „E” rész)
A sétány és a csónakkikötő közötti, háromszög alakú területen egy szárazföldi kalandpark és egy vizes játszótér épül. A vizes játszótér igazi unikum lesz az országban, hisz Magyarországon ilyen még nem épült.
A tóból szivattyúval kiemelt vizet egy mesterséges dombra pumpáljuk fel. A víz onnan kőből kiépített csatornákon folyik szét. A domború felszínről lefolyó víz a meleg köveken tovább melegszik, és kiváló játszótéri lehetőséget kínál a kisgyermekek számára.
A vízfolyások eltérő szinten fekvő kisebb medencékbe, hempergőkbe ömlenek. Csúszdák és különféle ötletes vízijátékok teszik felejthetetlenné az itt töltött órákat. A csobogók vize aztán a tóparti ülepítőbe kerül, s innen a megtisztult víz visszajut a tóba. Mindkét játszótér fizetős lesz. Az önkormányzatnak jelentős bevételt hoz bérbeadásuk vagy üzemeltetésük.
7. Vendéglátó egységek a sétány parti szakaszán (5. sz. ábra „F” és „G” rész)
A tópartra futó főbb utcák és a tóparti sétány kereszteződésében kereskedelmi egységek épülnek. A tóra nyíló teraszokról csodálatos kilátás nyílik a Nagy-tisztásra és a Velencei-hegységre. Az épületek a Napsugár strand új, központi épületével azonos stílusban készülnek. A három egység üzemeltetésére már bérlőink vannak.
8. Szállodák, panziók és éttermek a sétány déli oldalán (5. sz. ábra „H”, „I” és „J” rész)
Részben a mai nagy parkoló területén több nagy értékű – felértékelődött – ingatlan sorakozik, melyek értékesítése jelentős bevételt hoz önkormányzatunknak. Az ott felépített szállodák és egyéb szálláshelyek rendszeres bevételei pedig biztos anyagi alapot adnak városunknak.
III. Összegzés
A Napsugár-projekt remélhető sikere esetén – pályázati támogatás – a bruttó 1,3 milliárdos költségből várhatóan 550 millió forint uniós támogatást nyernénk el. A fennmaradó 750 millió forintot kellene nekünk finanszíroznunk. Ez az összeg rendelkezésünkre áll.
Az új arculat, a Napsugár strand megnőtt bevételei, a bérbe adott épületek bérleti díja és a felértékelődött területek értékesítési ára új pályára állítják városunk fejlődését.
Talán lesz egy hely, ahová vendégeinket büszkén levihetjük!