Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját.
A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma.
Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
Az egész banki hitelrendszer úgy van kidolgozva, hogy totális csődbe juttassák a megszorultakat, miközben a bankosok hülyére keresik magukat, elbástyázva, “névtelenül” és megközelíthetetlenül. Tehát, ha a teljes tartozás kijön az árból, csak az adós nem jár jól. Most nem a felelőtlen emberekről írok, hanem azokról, akik munkával akartak előbbre jutni. Apró trükk például, hogy a hitelfelvevőnek kötelessége lakásbiztosítást kötni, de nem világosítják fel, hogy külön csekken kell az adott biztosító felé fizetni a havonta esedékes díjat, hanem mézmáz mosollyal közlik, hogy majd ők átutalják. Egy idő után a biztosító jelzi, hogy miután nem érkezett be a díj, megszüntette a lakás biztosítását. A bank mossa kezét, hogy ők átutalták, aztán nem tudták, hogy át kell utalni(!), aztán közlik, hogy felbontják a szerződést, mert lakásbiztosítás nélkül szerződés szegést követett el. A hitelfelvevő áll bambán, hogy ő a havi törlesztővel befizette, az hol van? A bank állítja, hogy semmiféle többlet nem keletkezett, mert aznap amikor befizette a törlesztést, nem kísérte figyelemmel az adott napi deviza árfolyamot. Így kénytelenek voltak ők korrigálni…
És ez csak egy trükk!
Lehet úgy is, ahogy Anna írja, de nálam nem úgy van.
Nekem kell figyelnem a számlámat, hogy negyedévente legyen rajta annyi összeg, hogy a biztosító a kívánt kivánt összeget leemelje.
De Anna által leírtat is elképzelem…sajnos.
Atilla
De ,, miért kell ezen csodálkozni , hiszen ez a dolog így működik , mióta világ , a világ , a kapitalista demokrácia haladási ösztöne ,, és ez ellen nem is akarnak tenni semmit ,