Ami a programból kimaradt

Az egészségügy, úgy, ahogy van, romokban hever. A szocialisták egészségügyi deformja (nem elírás!) olyan károkat okozott, amely értékrendem szerint, kimeríti a gondatlanságból elkövetett emberölés kritériumát.

Az ingyenes alapellátásban lévő fogászati ellátás megszüntetésével rohamosan nőtt a fogatlanok száma. A fogmegtartó „kedvezményeket” ugye bár, csak meglévő fogakra lehet igénybe venni. Igen ám, de a leszegényített emberek sokaságának arra nem telik, hogy romló fogaikat betömessék, inkább kihúzatták, vagy megvárták, még magától kipottyant a sorvadt ínyekből. Azt jobb, ha meg sem említem, hogy az abszolút nincstelenek közgyógyellátásából kivették a protézist, éppúgy, mint szemüveget. Nem csak látni nem kell, rágni sem. Megszűnt a táplálék őrlése, ami a normális emésztés feltétele lenne a megfelelő felszívódás biztosításához, amely elengedhetetlen, az immunrendszer normális működéséhez. Ez által létrejön a betegség, amit nem a jól bevált gyógyszerekkel lehet kezelni, hanem az olcsó listás generikumokkal, aminek a hatása sokszor megkérdőjelezhető, az ellenőrizhetetlen kötő-, és vivőanyag miatt, ami a hatóanyag felszívódását lenne hívatott szabályozni. Ha már a gyógyszereknél tartunk, elkövették azt az arcátlanságot, hogy kivették a közgyógyellátásból az időskorban gyakran szükséges agyi keringésjavítókat, arra ítélve a beteget, hogy ha nem tudja megvenni, –egy közgyógyellátott miből tudná-, akkor üsse meg a guta, vagy sorvadjon, lágyuljon az agya.

Volt kormányunk tagjai ezzel szemben, hajbeültetéssel dúsított frizurával, és botoxal feltöltött mimikátlan pofacsonttal fröcsögték ránk, milyen jól élünk. A kórházi ágyak fölé széfet szereltek, legyen hova tenni a kisemmizetteknek az utolsó kincsét, amíg a haldoklásra várnak, a rózsafűzért vagy az imakönyvet. Természetesen az újszülött osztály sem maradhatott ki, lehet, hogy ott a karszalagot tárolták benne, nehogy összecseréljék… Szóval volt itt pénz mindenre, vizitdíj automatákra, széfekre, az egyik egészségügyi centrumban szennyest és ebédet szállító robotokra, csak a betegellátásra nem jutott. Hogy hol vannak a robotok azt is elmondom, hátha valaki nem tudja. Ahol a Szilvásy fivérek egyike volt, vagy még ma is a főigazgató, a volt MÁV kórházban.

A volumenkorlát a legnagyobb bűnük, ha belegondolok. A műtétek számának előírása a csúcs, azzal a fenyegetettséggel megspékelve, hogy ha nem jól teljesít az osztály, bezárják, vagy nem fedezik a műtétek költségeit. Gondoljunk bele, milyen esze ment ötlet volt ennek a megvalósítása. Ott fönt a minisztériumban eldöntik, milyen, és hány műtétet kell elvégezni az adott osztálynak az adott évben. Mint a vágóhídon, ahol tudják hány marha, és disznó érkezik egy meghatározott időn belül. Nézzük meg, az embereknél ezt, hogy gondolták? Adva van egy általános sebészeti osztály, ahol meghatározzák, hány mellet lehet eltávolítani, hány lábat kell amputálni egy évben, és hány vastagbelet, gyomrot kell, vagy muszáj csonkolni, de sorolhatnám tovább… Jön a beteg mellműtétre, de az elfogyott, viszont van két felesleges láb. Megkezdődik az alkudozás, hogy engedje az idén levágni a lábát, cserében jövőre első lesz a mellműtétnél. Tudom, morbid a példa, de sajnos a szocialisták produkciója ilyen…

Menjünk tovább. Egy dologban, dobogósak lettünk. Megcsinálták, ezt meg… Igen, igen! Az azonnali szívhalálban vezetünk. Jobb helyeken a koszorúér szűkülete jól gyógyítható szívkatéterezéssel egybekötött eszközös, vagy eszköztelen tágítással. Ezzel megelőzhető az infarktus, amit a koszorúér elzáródása okoz, ék alakú szívizom elhalással. Normális esetben, bizonyított anginás roham indokolja a beavatkozást, és ezzel megmenthető lenne a beteg élete. Nálunk nem az angiolaborba, hanem a várólistára kerül a páciens, ha szerencséje van, kitudja, várni, ha nem, meghal.

A várólistákat komolyan betartják, az akut életveszélyt okozó krízisekhez vezető esetekben sem tekintenek el tőle, mint egy phaeocromocytomás (mellékvesevelő daganatos) beteg. Annak is hónapokat kell várnia, hogy eljusson a szakrendelésre, a speciális hormon vizsgálatok eredménye újabb hónapokat vesz igénybe. A beteg közben lebénulhat, a mérhetetlen magas vérnyomás, agyi katasztrófában torkolhat, vagy meghalhat. Sürgősségi betegellátásban a rendkívül ritka, de annál veszélyesebb kórképben, ha nem belgyógyász szakorvos ügyel, nem is kérhet olyan laborvizsgálatot, amelyet szakorvos írhat ki. Az ördögi körből csak a beteg szállhat ki, de az végleg, egy másik dimenzióba…

Ezek ismeretében izgatottan vártam, mikor érek az egészségügyhöz, mert a többihez nem értek, és a cipész maradjon a kaptafánál…

Nagy reményeket fűztem a programhoz. Azt hittem, -amikor a Jobbik programjára minden médiából kórusban kiabálták, hogy általános, semmi konkrétum, annak ellenére, hogy ott a részletek is adva voltak-, na most aztán megtudhatom, mit várhatunk a kormánytól ez ügyben. Tévedtem, és eltévedtem, mert sokszor az utat sem ismertem fel, nem, hogy a végállomást. Azt többször leírták, hogy a leköszönők szétverték, és majd rendbe hozzák. Hogy szétverték, ezt mi is tudjuk, hogy rendbe hozzák, azt elvárjuk, de azt is tudni szeretnénk, hogy mikor és melyikkel kezdik, de legfőképpen, azt hogy, hogyan.

Ez a programból kimaradt.

Lélekné Ekpafat – Tárogató Hangján

Nemzeti InternetFigyelő