Alkotmányellenes a HATALOM!


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Véleményünk, hogy hazánkat a vezetőink, az általunk kapott megbízással visszaélve, politikailag mocsárrá, társadalmilag szétzilálttá, gazdaságilag szinte gyarmati, rabszolga országgá tették, az utóbbi években hozott pártvezetõi és kormányzati káros intézkedésekkel.

Tisztelt Magyar Társam!

A lakosság és az ország helyzetének folyamatos romlása késztet bennünket, hogy az alkotmányi alaptörvényeket döntően áthágó hatalom ellen, a társadalom többsége érdekében fellépjünk!

Az Állampolgári Jogok Biztosának címzett beadványban, 4 pontban rögzítettük, azokat a törvényeket vagy ÁB határozatokat, amelyeket az államszervezeti (párt) hatalom, 19 éve megsért!

Évtizedek óta valljuk, mindenkinek, olyan vezetői (és sajtója) vannak, amilyent megválaszt, eltűr, vagy megfizet!

Joggal állítjuk,- beadványunk országos jelentőségű,- melynek átadásáról értesítettük a médiát (napi, hetilapokat, közszolgálati televíziókat,) ennek ellenére egyetlen ember nem sok, de még egy sem érdemesített bennünket arra, hogy megtiszteljen érdeklődésével. Ígértük, megkapják a beadvány (4 oldal) teljes szövegét. Bezzeg, ha egy pártember mond bármit (akár blöfföl) tolong a teljes magyar sajtó!

Ismételten rögzíthetjük, mindenkinek olyan HATALMA és SAJTÓ-, ja van, amilyent megérdemel! Mi, a társadalmunk és a hazánk ilyent érdemlünk meg!

Sajtóérdeklődés híján, kényszerülünk arra, hogy e- mail útján értesítsük azokat, akiknek fontos a saját élete, a családja, a népe, és az országának jelene és jövője!!

Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Irodája.

Budapest. 1051. Nádor u. 22.

Tisztelt

Dr. Szabó Máté úr!

Tárgy: beadvány az állampolgári jogok sérelmének vizsgálatára.

Alkotmányosan működik-e a”Párthatalom?”

Kérjük szíves vizsgálatát, arra vonatkozóan, hogy a parlamenti pártok gyakorlati tevékenysége sérti-e az Alkotmányt és az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát:

1.-sérti-e a 2. § (2) paragrafusban meghatározott elvét….minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján gyakorolja…. a listás képviselők kijelölésének és választásának a kialakított gyakorlata?

2.-sérti-e a 2. § (3) paragrafusban meghatározott előírást: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom….illetőleg kizárólagos birtoklására” az az ország vezetői és irányítási módszer, amely meghonosodott hazánkban?

3.-sérti-e a 3. § (2) paragrafusban meghatározott előírást „a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában….” Vagyis az a parlamenti  döntési mód, amely hazánkban meghonosodott?

4.-sérti-e 3. § (3) előírást: „a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak” az a kormányzati és főhivatali vezetőkre vonatkozó kiválasztási módszer, amely 1990-óta hazánkban bevett gyakorlattá vált?

Kérjük a tisztelt Országgyűlési Biztos urat, hogy a fent sérelmezett törvényi pontok vizsgálatát elrendelni és lefolytatni, valamint a vizsgálat után az illetékes szervek megfelelő intézkedéseinek meghozatalát szorgalmazni szíveskedjen!

Budapest. 2009. augusztus. 5.
1db melléklet
Salga István Bányai Péter Mihály
Igazságos Jogállamért Szövetség                            Társadalmi Konföderáció
Szentesi Emil Vadai M. Zsolt
Sajtólevelezők Klubja                                 Magyar Hadigondozottak
Orsz. Nemzeti Szövetsége
E-mail címek: civilia@citromail.hu
Levél cím: Szentesi Emil 1082. Bp. Baross u. 98.                             szentesiemil@t-online.hu
Melléklet

Az állampolgári jogok sérelme tárgyú beadványhoz

Alkotmányellenesen működik a PÁRThatalom

Véleményünk, hogy hazánkat a vezetőink, az általunk kapott megbízással visszaélve, politikailag mocsárrá, társadalmilag szétzilálttá, gazdaságilag szinte gyarmati, rabszolga országgá tették, az utóbbi években hozott pártvezetői és kormányzati káros intézkedésekkel.

A HATALOM-hoz görcsösen és minden áron ragaszkodók soha nem mondanak le, ha csak a NÉP erre őket nem kényszeríti rá.

Sem tüntetést, többszázezres demonstrációt, sem aláírásgyűjtést nem vettek figyelembe, sőt szembehelyezkedtek a népakarattal!

A népakaratot alkotmányosan kell érvényesíteni!

A Magyar Köztársaság Alkotmánya: 1949. évi XX. Törvény

Idézetek: hol sértették meg az Alkotmány előírásait a pártok


2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

2. § (2) -hoz kapcsolódva (Összeegyeztethető–e a demokratikus jogállam elvével, az hogy a parlamenti létszám listás többsége, — 210 fő, — nem közvetlenül választott képviselő, hanem néhány pártvezető elhatározása alapján összeállított listáról kerül be a Parlamentbe)?

A pártok listán parlamentbe jutó képviselői sértik az Alkotmány 2. § (2) pontját, mert: Az Alkotmány nem ismeri a pártok listás szavazási rendszerét, az ”egyértelműen választott képviselők-ről” szól.

2. § (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

A fenti törvénypont alapján 2. § (3) -hoz kapcsolódva (Összeegyeztethető-e a demokratikus jogállam elvével, az hogy a törvények alkotásakor néhány pártvezető dönti el, igen vagy nem szavazó gombot nyomjon a pártképviselő?) Hogyan jelenik meg a választópolgárok akarata? Hogyan érvényesül a ”képviselő” egyéni felelőssége?

Ez így nem demokratikus jogállam, hanem inkább több párti diktatúra!?

3. § (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

3. § (2) -hoz kapcsolódva (Összeegyeztethető-e a demokratikus jogállam elvével, az hogy a többségi népakarattal, kifejezetten szembehelyezkedjen néhány parlamenti párt?)

A Budakalászi kezdeményezéssel több, mint 50.000 aláírást gyűjtöttek, amellyel a Parlament önfeloszlatását követelték. A Civil Összefogás Fórum rendezvényén a Hősök Terén (2009. ápr. 5.) kb. 250.000 ember követelte ugyanezt. A Parlament 18 éve tartó tevékenységét több mint 600.000 aláírással bírálta a civil társadalom. Az EU képviselők választásakor az ellenzék elsöprő győzelmet aratott, amely szintén indokolttá tette a regnáló kormányzat lemondását és a parlament feloszlatását.

Néhány párt tehát nem közreműködik a népakarat kialakításában, hanem ezzel kifejezetten szembe helyezkedik!

3. § (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

3. § (3) -hoz kapcsolódva: 1. észrevételezés: Összeegyeztethető-e a demokratikus jogállam elvével, az hogy közhatalmi intézményeket, – szinte csak, – pártvezetők, pártemberek vezetnek? A Parlament, a minisztériumok, a különböző főhivatalok, önkormányzati testületek és a közszolgálati nagyvállalatok, kivétel nélkül, mind közfeladatokat látnak el! Sérül-e az alkotmányi előírás, ha magyar gazdálkodó szervezeteknél vezető beosztásban, döntő többségükben, pártirányítású emberek tevékenykednek? Mely törvény (ek) tartalmazzák azt a tiltást, amelyről az Alkotmány

3. § (3)-szól.

3. § (3) -hoz kapcsolódva: 2. észrevételezés: A pártok működése: … ”a pártok alkotmányos feladata, hogy vegyenek részt a népakarat kialakításában, felszínre hozásában és annak képviseletében … az Alkotmánybíróság több ízben hangsúlyozta: a pártok közvetítő szerepet töltenek be az állam és a társadalom között. [22. 1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999. 176.,191.]”

3. § (3) -hoz kapcsolódva: 3. észrevételezés: A pártok gazdálkodása: ”a pártok költségvetési támogatottságát a magyar jogrendszerben … az indokolja, hogy azok az Alkotmány értelmében közreműködnek a népakarat kialakításában … Az állami támogatás a pártnak a népakarat kialakításában és kinyilvánításában élvezett társadalmi támogatottságához kapcsolódik … az Alkotmánybíróság, tehát lényegi szemponthoz, a pártok alkotmányos funkciójához kötötte a költségvetési támogatás kérdését.”

A fenti határozatokkal ellentétben, némely párt nem közreműködik a népakarat kialakításában, hanem önkényesen saját véleményével, sőt döntésével helyettesíti azt, továbbá nem közvetítői szerepet tölt be, hanem kifejezetten a népakarat ellen tevékenykedik, tehát a törvény értelmében nem jogosult az állami támogatásra!

Beadványunk célja az, hogy az ország és a nép jelenét és jövőjét a legalkalmasabb törvényi körülmények között a legmegfelelőbb személyek és testületek alakíthassák!

A fentiek alapján kitűnik, hogy az ”1989 évi Kerekasztal Tárgyaláson”, – a már akkori és későbbi pártvezetők, – rafináltan olyan választási törvényt alkottak, amely biztosította a hatalomba kerülésüket.

Az Alkotmányban nem szereplő, tehát ”Alkotmányi előírást nélkülöző választási pártlistákkal” pedig a pártvezetők részére a szinte örökös ideig való hatalomba maradásukat ”törvényesítették”.

A parlamenti házszabályt úgy alkották meg, hogy nem a választópolgárok (a népakarat), hanem a pártvezetők szándéka ”diktatúrája” érvényesüljön! Azt is elérték, hogy némely kierőszakolt ”AB” határozat értelmében még az Alkotmánnyal is szembe helyezkedve leminősítették a ”minden hatalom a népé” alapelvet.

Olyan törvényeket hoztak, – a korlátlan tevékenységük és leválthatatlanságuk biztosítására, – hogy néhány alaptörvény ellenes körülmény megváltoztatását, még népszavazással sem lehet megváltoztatni! PL. a Parlament feloszlatására ? nem lehet népszavazást tartani! Beszavazni lehet a pártvezetőket – többnyire listán, – de kiszavazni nem?! Ugyanakkor a fő pártvezetők úton-útfélen hangoztatják a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam!

Véleményünk szerint ezzel az állítással szemben az országunk működése mindennek mondható, csak demokratikusnak nem, és az erre való hivatkozás a legnagyobb valótlanság.

További közös gondolkodás és elhatározás szükséges: ha háborús körülmények között elkövetett népellenes bűntettek nem évülnek el, vajon elévülhet-e, olyan, békeidőben elkövetett népellenes bűntény, amely nemcsak a most élő, hanem a következő generációk életkörülményeit is tönkretette.

Szerintünk az a harácsoló, önző, haszonszerző, az ország döntő javait elkótyavetyélő, idegen tulajdonba juttató, hazaáruló tevékenység, amelyet a vezetőink az elmúlt 20-25 évben végeztek, soha el nem évülő népellenes bűntett volt. Ilyen értelemben kell megítélni hazánk utolsó évtizedeinek történetét!

Az is a megfontolás tárgyát kell, hogy képezze, amennyiben valamely párt, nem az alkotmányi előírások betartásával működik, az ne csak ne kapjon állami támogatást, hanem azt bírósági végzéssel meg kellene szüntetni.

Kmf.

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Csirketalp a vasárnapi börtönmenü
Takács András: Jelöltállítás társadalmasítása
Oskar: "Kimentek a tankok, bejöttek a bankok"
Close