Hirdetés

Adott szó szegés – nemzetrombolás

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

devizahitel

Mint köztudott, november 19-én Dr. Navracsics Tibor miniszter úr az általa összehívott aznapi kerekasztal tárgyalásról az alábbi tájékoztatást adta a tárgyalás eredményéről:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

„A miniszter szerint alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének, azegyoldalú kamatváltozásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése. Hangsúlyozta: ellentmondó az ítélkezési gyakorlat abban, hogy egy devizahiteles konstrukció mitől, milyen jogcímen, illetve mennyiben – egészében vagy bizonyos részeiben – érvénytelen, továbbá mik ennek a jogkövetkezményei.” 

Dr. Matolcsy György, Magyar Nemzeti Bank Elnök feltehetően már napokkal korábban tudomást szerzett a kerekasztal tárgyalás várható eredményéről, és az is feltehető, hogy Matolcsy urat nyugtalanította a devizahiteles ügynek ilyen folytatása. Utóbbira abból lehet következtetni, hogy egy nappal a kerekasztal tárgyalás előtt az alábbi hír szerint a MagyarNemzeti Bank épületébe hívta valamennyi érintett banknak vezetőjét reggelire:…

november 18., hétfő 10:29

Áramlik majd a tömeg az árfolyamgátba

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke szerint százezres nagyságrendben kérhetik az árfolyamgátat devizahitelesek, miután a parlament megszavazta, hogy olyanok is élhessenek vele, akik eddig ezt nem tehették meg. A bankok vezetői ma a Magyar Nemzeti Bankban reggeliztek, és megígérték, mindent megtesznek, hogy a gátszélesítés simán menjen. (MTI) 

Nagyon veszélyesnek gondolhatta az immár PSZÁF feladatokat is ellátó Matolcsy úr a következő nap kerekasztal tárgyalásának eredményét, hiszen általában négyszemközt szokta megbeszélni a bankok megmentésének tervét a vele baráti kapcsolatban álló Patai Mihállyal, a Bankszövetség Elnökével, és  az alábbiakban részletezem annak okát, hogy mitől ijedhetett be ennyire a devizában nyilvántartott kölcsönszerződéseket diktáló bankokat féltő, értük aggódó Dr. Matolcsy György.

======================

Tudta jól azt, hogy a Navracsics féle kerekasztal tárgyalás eredményeként megjelölt azegyoldalú kamatváltozásnak  érvényességével kapcsolatos Kúriai értékelés az általa reggeliztetett bankok számára semmi jót nem ígér.

Ugyanis a PSZÁF feladatainak átvétele folytán, a bankok szerződéséből és Általános Szerződési Feltételeiből ő tudja legjobban azt, hogy valamennyi banki egyoldali kamatváltoztatási szerződési feltétel az OTP kölcsönszerződéseiben alábbiakban olvasható szöveggel azonos tartalommal bír:

„A hiteldíj (kamat és kezelési költség) a változó mértékű, amelyet a Hitelezők a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A hitelezők az adósok számára kedvezőtlen  változást – annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal – a Banknak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, az OTP Lakáshitelek kamat-, díj-, jutalék- és költségtételeiről szóló Hirdetményben teszi közzé. ” 

„A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni. 

Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható a következő: A Hitelezők jogosultak a kölcsön ügylet kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltétel egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírtok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla –vezetési költség növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”

Valamint a Nemzeti Banki és PSZÁF feladatok végzése során tevékenykedő jogászai által azt is tudja Matolcsy úr, hogy a Pécsi Ítélőtábla Pf. VI.20.238/2013/9. számú jogerős ítélete ezekről a kamatváltoztatási lehetőségekről az alábbiakat állapította meg:

„A szerződés semmilyen tekintetben nem rendelkezik arról, hogy a felsorolásban szereplő, a módosításra okot adó tételek változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban, milyen összefüggések mentén kell, illetve lehetséges figyelembe venniük. 

Ebben a tekintetben az adósokat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja, a hitelező számára, mivel a gyakorlati tapasztalatok szerint a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon lényegében kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít. A kifogást feltétel hibája tehát nem a pozitív tartalmában, a módosításra okot adó körülmények meghatározásában van elsősorban, hanem a hiányosságaiban, azok a feltételrészletek hiányoznak, melyek a módosítási lehetőség kereteit ténylegessé, a fogyasztó számára is követhetővé, akként a módosítások mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék.”

Ez a bírósági indokolás egy szóra tömörítve az adósok számára zagyvaságot (értelmező kéziszótár szerint: összefüggéstelen, zavaros megnyilatkozás) tartalmaz a bankok egyoldalú kamatmódosítási joga azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a bankok saját maguk javára már a szerződés megkötésekor biztosítsák azt a jogtalanságot, hogy a futamidő alatt indokolatlanul és törvénytelenül akár kényszer kilátásba helyezésével is követelhessék az adósok pénzét.

Ezeknek az ismereteknek birtokában Matolcsy úrnak a reggeliztetési szándéka mögött annak belátása állt, hogy esélye sincs annak, hogy a Kúria a most ismertetett Ítélőtáblai indokolástól eltérjen akkor, amikor majd választ ad a kerekasztal által feltett kérdésre. És így az sem vitás, hogy most, amikor még a Kúria nem fejtette ki álláspontját ezzel kapcsolatosan, Matolcsy úr azt javasolta a jogtalanságra kész bankok reggelizőit, hogy tegyék meg azt, amire a Bankszövetség Elnöke az alábbiak szerint utalt:

“Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke szerint százezres nagyságrendben kérhetik az árfolyamgátat devizahitelesek, miután a parlament megszavazta, hogy olyanok is élhessenek vele, akik eddig ezt nem tehették meg” 

Valamennyi bank, valamennyi adósát a reggelizős megállapodás folytán zaklassa, fenyegesse, hívogassa mindaddig, amíg azokat rá nem tudja venni arra, hogy a bankok számára most üdvözítő árfolyamgátas szerződést velük meg nem kötik. Bízva abban, hogy ezt követően az alábbi törvényhely alapján többé a bankokat sem a törvénytelen kamatemelés, sem az ezzel kapcsolatos szerződésmódosítás miatt per nem fenyegeti.

Ptk. 236. § (4) bek: A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

Ezért írja alá az adós ezt az árfolyamgátas szörnyűséget, valamint még két közjegyzői okiratot a szerződésmódosításról és a tartozás elismerésről, azután futkoshat ahova akar az adós a Kúriai véleményalkotása után, a hurokból már nem szabadulhat.

Ez volt a Matolcsy féle reggeliztetési szándék lényege.

———————

Az „Én Pénzem nevű hírportál pedig az árfolyamgátról – helyesebben „árfolyamrögzítésről és kényszerértékesítés rendjéről” szóló törvényről a következő ismertetést adta:

Friss változtatás:a november 5-ei törvénymódosítással a 20 millió forintos korlátot mindenkinél eltörölték 

Fontos tudni, hogy a törlesztő részlet kamatfizetésből és tőketörlesztésből áll. Az egyenlő részletekben fizetett hitel (az úgynevezett annuitásos hitel) esetében a futamidő elején főként kamatot fizetünk a banknak, míg a tőketörlesztés aránya kicsi. A futamidő előre haladtával a havi részletekben csökken a kamat aránya és nő a tőketörlesztés.

Az árfolyamgát idején a tényleges árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbséget egy úgynevezett gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartják nyilván a bankok. A kamatszámlán a tényleges és rögzített árfolyam közti különbséget az állam fizetiAz adós mentesül ennek a megfizetésétől. Míg a törlesztő részlet tőkerészének árfolyam különbözete gyűlik a számlán, és 3 havi Buborral (Budapesti Bankközi Kamatláb, jelenleg 6,29 százalék) kamatozik az árfolyamrögzítés idején.

Az árfolyamgát teljes védelmet jelent, ha a forint bizonyos szint fölé gyengülne. (Svájci frank alapú hitelnél 270 forintos, euró alapúnál 340 forintos, míg japán jen alapúnál 3,30 forintos árfolyamot jelent.) E felett mindent az állam fizet, így az adós megszabadul a „végtelen” forintgyengülés kockázatától. Amennyiben időközben a rögzítettnél lejjebb menne az árfolyam, a különbözet csökkenti a gyűjtőhitel összegét.
Az ügyfelet a konstrukció választásakor semmilyen banki költség nem terheli és a közjegyzői díjat sem kell megfizetni.

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a lényeges jellemzőket, egyúttal igyekeztünk kitérni a gyakorlati haszonra is”

Az ismertetés alapján megállapítható az, hogy az adósok törlesztő részlete két részből, a kamatfizetésből és a tőketörlesztésből áll, és az is megállapítható, hogy svájci frankban nyilvántartott forinthitel esetén 180 HUF/CHF árfolyamig az árfolyamgátas szerződés aláírásával elfogadja az adós azt, hogy a kamatot a bankok által egyoldalúan meghatározott – felemelt – kamatlábbal fizeti a jövőben is, és eddig az árfolyamig a tőketörlesztésben sincs változás.

Ellenben ezt meghaladó árfolyam esetén a szerződés aláírása után az árfolyam miatt megemelt kamattartozást az állam fizeti a bankoknak. A magyar adófizetők pénzéből.

A magasabb árfolyam miatti tőketörlesztő részletet ellenben az adósnak kell majd megfizetni akkor, amikor az ötéves árfolyamgátas határidő letelik, 6,29 %-os kamattal emelve. Ez a gyűjtőszámlán lévő halmozott pénzösszeget jelenti. Tehát az első évnek összegét az árfolyamgátas időszak végén 30 %-os kamattal, a második év végén 24 %-os kamattal, és így tovább.

Az ötödik év vége után pedig az adós számára visszatér az árfolyamgátas szerződés előtti állapot, azaz az akkori HUF/CHF árfolyamnak és a bankok által önkényesen felemelt kamatlábnak megfelelően kell a kamatfizetést és tőketörlesztést is fizetni az adósnak, az átlagosan 15 %-kal megemelkedett „gyűjtőszámla” tartozással együtt.

Ennek a konstrukciónak adósokra történő ráerőltetése volt tehát Matolcsy úrnak javaslata a reggeliztetése közben.

Az „Én Pénzem” az általa fentiekben ismertetett árfolyamgát veszélyeiről a következőket írja:

„Veszély és kivédése

A rögzített árfolyam lejárta (2017. június 30.) után a havi részleteket az aktuális árfolyamon kell törleszteni, és mellette piaci kamatozással  fizetni kell a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást.
Az adós az árfolyamgát vége előtt kérheti, hogy a gyűjtőhitel törlesztése ne legyen több, mint a korábbi törlesztés 15 százaléka. A megoldás ilyen esetekben a hitel futamidejének kitolása.

Az árfolyamgáttal megtakarított pénzből félre is lehet tenni, befektetni. Öt év után a megtakarított pénzből előtörlesztéssel csökkenthetö a hitel.” 

Ehhez a cinikus megnyilatkozáshoz én inkább nem mondanék semmit.

Ellenben nézzük meg az árfolyamgáttal kapcsolatos 2011. évi LXXV. törvénynek most hatályos, fentiekkel kapcsolatos részét:

4. § (1) A gyűjtőszámla hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie: 

c) a gyűjtőszámla hitel háromhavonta tőkésíthető, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata nem haladhatja meg

ca) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékét,

cb) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő végéig a pénzügyi intézmény által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékét,

Példával illusztrálva az idézett c. pontnál olvasható „gyűjtőszámla hitel háromhavonta tőkésíthető” annyit jelent, hogy ha mondjuk tartozom valakinek 1000 Ft-tal, de nekem ebből halasztást ad a hitelezőm 200 Ft. megfizetésére, akkor a halasztás időtartamának lejárta után már nem csak az 1.000 Ft-ot adta kölcsön számítása szerint, hanem az 1.000 Ft-ot a 200 Ft-ra jutó kamattal megnövelt összeget.

A törvény cb. pontjában írtak pedig annyit jelentenek, hogy az adós tudomásul veszi azt, hogy az árfolyamgát letelte után a bank nyugodtan emelheti a kamatot a futamidő leteltéig egyoldalúan a bankok által korábban diktált szerződésbe foglaltak szerint, egyetlen gátja a bankok kamatemelésének az, hogy a forinthitelre meghatározott kamat mértékét ez nem haladhatja meg.

Azaz számított a törvényhozó arra, hogy a devizában nyilvántartott forinthitel szerződések adósaira a bankok az árfolyamváltozásból eredő többletköltségeken túl még a forinthitelesekre kikötött kamatlábat meghaladó mértékű kamatot is készek jövőben kiszabni.

Számított ezek szerint arra a törvényhozó, hogy a bankoknál a pofátlanságnak nincs határa.

—————————–

Fentiek ismeretében nem csodálható az, hogy Matolcsy úr tehát a reggeliztetést követően a Híradóban jól láthatóan Patai Mihállyal együtt mosolyogva távozott. Mosolyogtak azért, mert jól tudták azt, hogy akik november 5-én az Országházban ezt az árfolyamgátas szörnyűséget megszavazták, azok ténylegesen velük vannak. És azért is, mert az egyoldalú kamatemelésnek véleményeztetése a Kúria által szerintük csak a színjáték további része…

==================

A remény hal meg utoljára, ezért nekünk a Kúriai vizsgálat tisztaságában, a Navracsics féle kerekasztali ígéretek betartásában most még bíznunk kell.

A Kúriai vizsgálat eredménye előttem a Pécsi Ítélőtábla által pontosan meghatározottak alapján a zagyvasággal kapcsolatosan nem kétséges, ellenben az ezt követő szerződési állapotot már indokolt vizsgálni.

A Pécsi Ítélőtáblai ítélet 17. oldalán megállapítja azt, hogy

„A 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény 8.a. pontja által kifejtettek értelmében azonban nincs mód arra,hogy a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltétel mellőzése helyett, azt módosítva új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.”

majd két bekezdéssel később azt, hogy

„A szerződési feltétel érvénytelenségének megállapításából következően a felek szerződéses jogviszonyában az azzal tartalmában lényegében azonos üzletszabályzatbeli kikötések sem élnek tovább.”

Szemétdombra tovább nem hasznosítható hulladékként kerül tehát a banki kamatmódosítási hatalmasság és a szerződést a jövőben ettől függetlenül kell értelmezni és teljesíteni. A kérdés már csak az, hogy miként.

Abból indulok ki, hogy a svájci frankban – vagy más devizában – meghatározása a kölcsönnek a szerződő felek számára azt jelentette a szerződés megkötésekor, hogy a törlesztő részletek teljesítése során a  törlesztő részletek nagyságára a svájci franknak szerepe van.

Úgy ahogy  az alábbi címen megtekinthető „PSZÁF a fogyasztókért” kiadványának „Devizahitelek” című tájékoztatója

https://felugyelet.mnb.hu/data/cms57908/fv_kiadv_devizahitelek.pdf

az irat 6. oldalán,

1. A forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy változik a hitelek törlesztő részlete, ha nő a

kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelek törlesztő részlete azonban más okból is nőhet:

ha Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal.

A törlesztő részlet ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra.

Ezértha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztő részlet is. 

majd az irat 9. oldalán a banki tevékenységet engedélyező a bankok nevében meghatározza:

2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott

deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is.

Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként továbbad.

Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ.

Lehet, hogy Ön is hallott már arról, hogy például a Svájci Nemzeti Bank többször

megemelte az alapkamatát.

Bár e kamatemelések mértéke a forintkamatokhoz képest nem volt számottevő, de bele gondolt-e abba, hogy ez Önt közvetlenül is érintheti, ha svájci frank alapú hitelt vesz fel?

A svájci franknak forintban kifejezett árfolyamának változása a Közlemény szerint a törlesztő részletet kézenfekvően az alábbiak szerint változtatja:

„A törlesztő részlet annyi százalékkal változik (nő, vagy csökken), ahány százalékkal változik az adott deviza árfolyama.”

Ellenben a törlesztő részletnek kamatfizetési részével kapcsolatosan a svájci frank alapkamata változásának hatása a törlesztő részletre már nem ennyire kézenfekvő a következő oldalra másolt PSZÁF Tájékoztató 10. oldalán olvasható „százalékpont” meghatározás folytán.

Ahhoz, hogy a PSZÁF Tájékoztatónak ezt a részét megértsük, indokolt a

http://kiszamolo.hu/szazalek-szazalekpont-bazispont-mi-micsoda-3/ 

jelölésű oldal alábbi meghatározását vizsgálni:

Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről

Pénzügyi tanácsadás, ahogy mindig is szeretted volna.

Egyre többet hallhatjátok ezeket a kifejezéseket, gondoltam érdemes tisztázni, mi mit jelent, mert sokan rosszul használják őket.

A százalékot mindenki tudja: az állampapír elvárt hozama 8% volt a múlt héten.

Ha ez most 10%-ra emelkedett, akkor a népnyelv azt mondja, hogy két százalékkal nagyobb lett a hozama. Csakhogy ez azt jelenti, hogy 8%×1,02=8,16% a jelenlegi hozam. Mert ha a fizetésed eddig százezer volt és 2%-ot emeltek, akkor most 102 ezret keresel.

Ilyenkor a helyes kifejezés, hogy 2 százalékponttal emelkedett az elvárt hozam.”

Az ekként meghatározott, alábbi PSZÁF tájékoztató táblázatában meghatározott „százalékpont” konkrét értékben kifejezve tehát például ezen irat mellékletében a svájci frankalapkamata táblázatnak 2006-től 2008-ig átlagosan évi 2 % alapkamatának egy százalékponttal történő növekedése annyit jelent, hogy az alapkamat mértéke 2 %-ról 2,02 %-ra emelkedett.

A táblázat egésze egyébként arról tájékoztatja az adósokat,  hogy a kamatfizetési törlesztő részlet változása részben a forint árfolyamata változásától, részben az alkalmazott devizakamat – svájci frank – százalékpontban kifejezett változásától függ.

A táblázat felépítése pedig logikus, hiszen vízszintes sorokban az árfolyamváltozások lineárisan – egyenes arányban – növelik a törlesztő összeget, míg függőleges oszlopokban lineárisan növekszik a törlesztő részlet a devizakamat változás folytán is.

Utóbbinál megállapítható az, hogy a svájci frank alapkamatának 1 százalékpontonkénti változása a kamatfizetés törlesztő részletét 6 %-kal növeli, és ebből következően megállapítható az, hogy a svájci frank alapkamatának 0,34 százalékos emelése azt jelenti a magyar adósok számára, hogy a kamatfizetési törlesztő részletük akkor is akétszeresére emelkedik a szerződés megkötésének időpontjához képest, ha közben az árfolyama a HUF/CHF-nek nem változott. (100 : 6 > 17 )

A bankok által soha nem kifogásolt PSZÁF tájékoztatás szerint a kamatfizetési összeg duplázáshoz tehát a svájci frank alapkamatának 0,34 %-os emelkedése is elegendő a fentiek alapján számolva…H 

bank1

A legfőbb probléma pedig ezek után adott. Az, hogy mivel a svájci frank alapkamata 2009-től kezdve 0,2-01 %-ra csökkent. Nem 0,34 %-százalékkal, hanem ennek több mint ötszörösével, 1,8 %-kal csökkent.

És a fenti táblázatnak adataiból kiindulva negatív előjellel már a svájci frank alapkamatának 1,5 %-ra csökkenése esetén sem követelhetett volna a szerződést kötő bank kamatot. Egyetlen forintot sem.

—————————-

A tények makacs dolgok. Ennél már csak a PSZÁF képviseletében is szereplő, fenti adatokat jól ismerő Matolcsy úr, az ő reggelizőtársai, a háromszoros BUBOR kamatot emlegető árfolyamgátas törvénymódosítást megszavazó országgyűlési képviselők makacsabbak. Hiszen őket nem érdeklik a tények, nem érdeklik őket semmi.

Ők szuverének. A törvénytől, a tisztességtől, a földbe döngölt néptől, a hazától, egyszóval mindentől függetlenek. Gárdonyinak a törökdúlás utáni állapotra utaló szavai most is érvényesek:

„Ha a nap Isten arca lenne, sugarak helyett könny hullana a földre.” 

Hozzáteszem azt, hogy a magyar földre. Mert ugyan miért kellene könnynek hullani a szerb, vagy lengyel földre, hogy a többiről ne is tegyek említést. Minek a könny ott, ahol nincsenek Matolcsyk és társak.

De azért mégiscsak kíváncsi vagyok arra, hogy ha mondjuk Szerbiában az ottani Nemzeti Bank Elnökének mikor jutna eszébe békés reggelizésre meghívni az ottani devizahiteles bankok vezetőit azzal a szándékkal, hogy reggeli közben megbeszéljék azt, hogy miként tartsák meg a szerb néptől törvénytelenül elcsalt, ellopott pénzt. Sőt erősítsék egymást arra, hogy tovább lopjanak és csaljanak.

========================

Valamint arra is kíváncsi vagyok, hogy mondjuk Lengyelországban akkor, amikor az ottani értelmiség és kormányzat elérte azt, hogy a magyar deviza adósok kamatterheinek egyharmad részét kell a lengyel devizaadósnak fizetni a bankok részére, vajon az ottani deviza dósok segítségére siető ügyvédek is beleegyeztek-e abba, hogy jogi képzettséggel nem rendelkező szervezők az alábbiak szerint közöljék a bajba jutott, tönkre tett, kétségbe esett és kifosztott adósok által fizetendő ügyvédi munkadíjat nevükben:

            http://hitelsikerek.hu/mielott-perelni-kezd/a-pereskedes-koltsegei/

„A pereskedés költségei

Többen kérdezik, hogy milyen költségekkel kell számolni a pereskedés során. Nos, lássuk.

az ügyvédi munkadíj véleményem szerint 80-200ezer forint, amely általában a kereset megírását és az első tárgyaláson való képviseletet tartalmazza. Ezen felül kell még számolni tárgyalásonként 20-50ezer forinttal. Persze lehet ennél magasabb is az ár, meg az sem mindegy, hogy valaki előbb inkább hónapokig levelezget, menjen vele ügyvéd a bankba tárgyalni, stb… tehát ezeket egyedileg kell megbeszélni az ügyvédekkel.”

——————————

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Robogok honról rejtett vonaton,
Ebek hazája ma, nem az enyém –
S ha marad csak egy hívő
m, szent legény,
Még a holttestem is ellopatom.

Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig halottan avagy éberen,
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltű
nnek a mai figurák.

Magyar leszek majd hogyha akarom,
Ha nem sutáké lesz itt a világ,
S fölcsap minden szent és igazi láng
Rejtekbő
l avagy ravatalon.

Siófokon 2013. november 25.

Melléklet: svájci frank alapkamatok

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás