A választási törvény módosítása, 2. fejezet, POLGÁRI NYILATKOZAT

A Nemzeti InternetFigyelő közösségének tagjai, mint vitéz Kövér György és Viola Anna, Dr. Ing. Sebestyén – Teleki István, Romek Károly meg mások kezdeményezésére REFORMOK KELLENEK kiáltvánnyal elindult egy közös gondolkodás annak érdekében, hogy Magyarországot a jelenlegi lecsúszó erkölcsi és gazdasági ágról egy felemelkedő ágra irányítsuk át. Többek között megegyeztünk, hogy ennek érdekében és a REFORMOK képviseletére, megjelenítésére és keresztülvitelére mozgalmat kell alapítani, melyből később választási párt is válhat. A Romek Károly által megírt vitaindító anyagokhoz sok hozzászólás és több javaslat is született. Ezeknek figyelembevételével az eredeti anyagok újraírásra kerültek és a következőkben 4 részben közreadjuk! További javaslatokat várunk, hisz a közölt anyagokat továbbra is vitaanyagoknak tekintjük.

Magyarok! Igazi rendszer váltás következik! De ezt nekünk kell kiváltani, meg irányítani és semmilyen külföldi hatalomnak, érdekcsoportnak beleszólást nem engedünk!!!

Transyadmin

A választási törvény módosítása

2. fejezet

POLGÁRI NYILATKOZAT

A POLGÁRI NYILATKOZAT AZ ÉRVÉNYBEN LEVŐ ALKOTMÁNY RENDELKEZÉSEINEK MARADÉKTALAN ÉS AZ EGYENJOGÚSÁG ELVÉT SZEM ELŐTT TARTÓ ÉRVÉNYREJUTÁSÁT SZOLGÁLJA. AZ ALKOTMÁNYNAK ÉRVÉNYT SZEREZNI AKARÓK NEM MINŐSÜLHETNEK BŰNÖZŐKNEK, NEM ÜLDÖZHETŐK, NEM HOZHATÓK HÁTRÁNYOS HELYZETBE. AKI ERRE KÍSÉRLETET TESZ, AZ AZ ALKOTMÁNY RENDELEKEZÉSEINEK MEGSÉRTÉSÉHEZ NYÚJT SEGÍTSÉGET, AMI BŰNCSELEKMÉNYNEK MINŐSÜL.

AZ ALKOTMÁNY SZERINT AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA ÉRDEKÉBEN KÉNYSZER ALKALMAZÁSÁRA AZ ÁLLAM JOGOSULT. AZ ÁLLAM AZ ALKOTMÁNY b) CIKKÉNEK (3) PONTJA SZERINTI HATALOM FORRÁSA, MI A NÉP VAGYUNK!

,,A) cikk

HAZÁNK neve Magyarország.

1. B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

1. C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.”

Magyarország alaptörvénye szerint mi, polgárok vagyunk a hatalom birtokosai. Nem fogadunk el semmit, amit hatalmunkból következő jogaink megkérdőjelezését jelenti, így a jelenlegi változatában nem fogadjuk el a választási törvényt sem, mert

– azt megkérdezésünk nélkül hozták 1990-ben, majd lett része a jelenlegi alaptörvénynek

– a jelöltek elutasítására nincs mód

– nem teszi visszahívhatóvá a megválasztott képviselőt, ha munkájával a választói elégedetlenek

– a szavazólapok nem tartalmaznak képviselői esküt, amelyen keresztül a képviselők hitet tesznek választóik érdekeinek képviseletére a visszahívás terhe mellett

– nem ellenőrizhetők a szavazatszámlálás és annak eredményei

– nem jelent felhatalmazást a megválasztott képviselők számára, az csak a parlamentbe való bejutáshoz kap jogot

Ezért követeljük a választási törvény módosítását, hogy az biztosítsa a képviselők, és rajtuk keresztül az Országgyűlés, legitimáltságát. Ennek érdekében

– a szavazólapok, -mind az önkormányzati, mind az országgyűlési képviselői választások esetében-, tartalmazzanak esküt a jelöltek részéről a szavazók számára

– a szavazólapokon legyen lehetőség a jelölt elutasítását is jelölni, amely szavazatszámlálásnál jön számításba

– a szavazólapok egyben a képviselő megbízásai is legyenek a képviselők számára a törvényhozásra

– a szavazólapok titkosak, de személyre szólóan azonosíthatók, amelyen keresztül a választó ellenőrizheti, hogy szavazatát figyelembe vették-e a szavazatok számlálásánál.

– a szavazólapok írásbeli megbízásnak minősülnek, nem semmisíthetők meg a képviselő megbízatásának lejárta előtt.

Követeljük, hogy

– a leírtak szerint a választási törvény módosítsák és azon keresztül Országgyűlés újraválasztását egy közmegegyezéssel megállapított időpontban.

– vegyenek ki minden rendelkezést még az újra választás előtt az alaptörvényből amelyek korlátozzák a nép számára a szavazás lehetőségét.

– a népet legsúlyosabban érintő kérdésekben hozott törvényeket az új választási törvény alapján választott képviselők vizsgálják felül, a hátrányos következményeket mérsékeljék és jogsérelmeket orvosolják.

– azonnali hatállyal függesszen fel az Országgyűlés és a Kormány mindenféle hatalomgyakorlást, mert az hatalombitorlásnak tekinthető a felhatalmazások hiánya miatt, és csak azokat a rendelkezéseket hajtsák végre, amelynek társadalmi támogatottsága egyértelmű.

– a Kormány ne szankcionáljon semmilyen fellépést a polgárság részéről, amelyek a polgárok alapvető jogainak, életfeltételeinek védelmére irányul.

– a választásokon résztvevők számának ne legyen alsó korlátja, amely függvényévé teszi a szavazás érvényességét. A módosított szavazási rendszer csak a közömbös embereket nem szólaltatja meg, de lehetőséget ad azok akaratának érvényre jutására, akik azért nem mennek szavazni, mert a jelölt pártok és személyek választéka számukra nem megfelelő. Ők a ,,nem” szavazattal szólhatnak bele a választások kimenetelébe, arra ösztönözve a jelölteket, hogy ne számítsanak arra a felállásra, „ha minket nem szavaznak meg, akkor nem lesz senki”. A választóknak jogukban áll további jelölteket keresni. A közömbösök véleményének jelentősége az ország jövőjét illetően nulla. Azok véleményét kell figyelembe venni, számszerűségük figyelmen kívül hagyásával, akik bármilyen formában véleményt formáltak, de más választási lehetőséget a rendszer nem ad számukra, mint a szavazástól való távol maradást.

– a pártokra való szavazás szűnjön meg, de a pártok képviselő jelölési jogának megtartásával, tekintettel arra, hogy a képviselő a választóinak, mint megbízóinak van elkötelezve.

– csak olyan pártok jelölhessenek képviselőket, amelyek vezetőit -a párt tagjai- az országgyűlési és önkormányzati választásokkal azonos szabályok alapján választották meg, biztosítva, hogy a pártok a demokrácia elvei alapján működjenek.

– az alaptörvény által tiltott tevékenységek jelenjenek meg a Btk-ban is, mint büntetést maguk után vonó cselekmények, mint pl. a hatalom kizárólagos gyakorlása, a képviselő az alaptörvénytől eltérő egyéb tevékenysége.

Felszólítjuk a különféle politikai-társadalmi szervezeteket és minden magánszemélyt, hogy az alapvető társadalmi törvényeket leszámítva, csak a demokrácia jogrendjével összhangban levő törvényeket fogadják el magukra nézve kötelezőnek, így azokat is, amelyeket az általa megválasztott és megbízott képviselője az országgyűlésben kezdeményezett. Ezzel lehet csak kikényszeríteni a demokrácia alapelveit biztosító választási rendszer mielőbbi bevezetését.

A rendszer megváltoztatására tett kísérletünk folyamán elutasítjuk az erőszak alkalmazását, abban a tudatban, hogy az erőszak alkalmazásában kizárólag az állam érdekelt, amely ezt kiváltani provokációk útján bármikor kész. Tudnia kell minden vezetőnek azokat az alapvető szabályokat, amelyek alól ők sem kaphatnak felmentést. Nem kérhetnek és kaphatnak a hatalomból többet, mint bárki más. Nem igényelhetnek maguknak több jogot másoknál, nem mentesíthetik magukat azon kötelességek alól, amelyek másokra is vonatkoznak. Nem mentesülhetnek a törvény alól és másokkal azonos felelősségre vonásban kell részesülniük, ha törvényt sértenek.

Megjegyzés (nem része a választási törvény módosításának)

A szavazólapok azonosíthatósága a feltétele annak, hogy a szavazólapok a választó és a képviselő között törvényes megbízást képviselhessenek. A szavazólap, -mint megbízás-, birtokában a választók 50%-a +1 visszahívhatja a képviselőt akkor is, ha azok nincsenek a munkájával megelégedve, míg a visszahívni szándékozott képviselőre nem szavazók csak a képviselő törvénysértése esetén kezdeményezhetik a képviselő elleni eljárást, vagy annak visszahívását. Ha törvény születik arról, hogy milyen mértékű törvénysértés vonja maga után a képviselői tevékenység megszűnését, akkor ebben az esetben nincsen szükség a választó részéről történő külön visszahívásra.

A reformcsomag összes lapja letölthető pdf-file formátumban a NIF új-zélandi szerveréről:

https://mega.nz/#F!FtUjXDwR!XTKLkUfeieE7oI20OQLWrg
 
Nemzeti InternetFigyelő (NIF) Közössége
Romek Károly és Transyadmin koordinálásával