A Rongyos Gárdára emlékeztek a Farkasréti temetőben (Exkluzív képgalériával)


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!
Díszőrség a síremléknél
Díszőrség a síremléknél

A Vámossy Tibor bomladozó, málladozó síremléke körül gyülekező civilek Árpád-sávos és piros-fehér-zöld nemzeti lobogót, illetve a különböző Jobbik-alapszervezetek zászlait emelték a magasba. A gárdisták a szomszédos parcellát példás menetben megkerülve megálltak a síremlék előtt, s Kiss Róbert főkapitány katonásan elhelyezte a kegyelet nemzetiszín szalagos koszorúját az 1921 októberében elesett hős sírján. Mint később kiderült, erre a sietségre azért volt szükség, mert a múlt eseményeiből tanulva a rendezők tartottak a rendőrség embertelen és gyors beavatkozására, amire végül is nem került sor.

A Magyar Gárda menetoszlopa továbbra is a parcellák közötti dűlőúton, míg két gárdista a Rongyos Gárda hősének síremléke mellett jobbról és balról állt díszőrséget. A temetőbe nem hatoltak be a rendőrök, mindössze egyetlen kék ruhás állt a sírtól tisztes távolságban.

Novák Előd, Jobbik Magyarországért Mozgalom sajtófőnöke, az immár hagyományossá váló emlékezés szervezője és levezetője a Himnusz közös eléneklése után kijelentette, hogy az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió vörös hadseregére biggyesztették a dicsőséges jelzőt, de mi azt mondjuk, hogy ez a Rongyos Gárdát illeti meg.

Kosaras Péter Ákos történész a Rongyos Gárdára és az azt életre hívó korszakra emlékezve elöljáróban kijelentette: Ausztria és Magyarország között a korábbi ellenségeskedés után 1918-ra baráti viszony alakult ki, de az érdekeltek mindkét nép körében megtalálták azokat a lakájokat, akik összeugrattak bennünket Bécsben és Budapesten egyaránt. Az eredmény az lett, hogy az Osztrák Államtanács benyújtotta igényét Nyugat-Magyarország területére. Ezen igény meghiúsítására és a magyarság védelmére Héjjas Iván és Prónay Pál megalakította a Rongyos Gárdát.

A Rongyos Gárdába Nagy-Magyarország szinte minden részéből érkeztek az önkéntesek. A határt átlépő osztrák Volkswehr katonáival fölvették a honvédő harcot az éhes, igen silány fegyverzettel fölszerelt Rongyos Gárda tagjai. A magyar fölkelők létszáma sosem haladta meg a négyezret, s akcióikat három, hat, nyolc s legfeljebb nyolcvan fős csoportokban hajtották végre.

A Rongyos Gárda sosem szenvedett vereséget, s hősies tetteit a gyáva és áruló korabeli budapesti kormány segítsége nélkül, sőt ellenszenvétől kísérve hajtotta végre. Küzdelme rövid ideje alatt kikiáltották a Lajta Bánságot, sőt még önálló bélyegsorozat kiadására is futotta idejükből. A Rongyos Gárda fiataljai sokat tettek a magyarságért, s tudták, hogy a haza mindenekelőtt – fejezte be megemlékezését Kosaras Péter Ákos.

Király András piliscsabai Jobbik-tag ezután fölolvasott vitéz Somogyváry Gyula, a legendás Gyula diák, az Erdély induló költőjének a Rongyos Gárda történetét nagy átéléssel és líraisággal megéneklő És mégis élünk című regényéből egy részletet, mely megható módon eleveníti fel Vámossy Tibor hősies halálát. A Farkasréti temetőben végbement megemlékezés megható jelenete volt, hogy mint minden évben, az idén is megjelent egy szál virággal vitéz Somogyváry Gyula unokája, akit szintén Somogyváry Gyulának hívnak.

(A cikk a képgaléria után folytatódik.)

Képgaléria
Képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre!

Képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre!
Fotó: Gyimesi Edit – barikád.hu

Volner János, a Magyar Gárda szóvivője emlékező beszédének elején föltette a kérdést: Kinek volt, illetve van nehezebb dolga, az egykori Rongyos Gárdának vagy a mostani Magyar Gárdának? A Rongyos Gárda idejében egyértelmű volt, hogy ki melyik oldalon áll, de manapság nem olyan egyszerű a helyzet. A mai Magyarországon állítólag szólásszabadság van, de rögtön kiderül, hogy nincs, amikor a magyar nép érdekében szólunk. A magyarságot meg kell mentenünk azoktól, akik jelenleg a hatalmat bitorolják.

Magyarországon maga az államhatalom uszít a Magyar Gárda ellen, s nem lehet föllépni a magyarság érdekeiért anélkül, hogy ne fasisztáznának le bennünket ezek a senkik. Magyar összefogás nélkül nem érhetünk el eredményt. Aggasztó, hogy csak minden hatodik magyar állampolgár szavazott a kettős állampolgárság megadásáért 2004. december 5-én, mondta Volner János, majd végül kijelentette, hogy a Magyar Gárda értékek mentén jött létre, s ez így van még akkor is, ha be akarják feketíteni, amint azt korábban a Rongyos Gárdával tették. Király András ezután a rongyosokról egy korabeli verset szavalt el, melynek átélését segítette a jelenlévő Gárda.

Szabó Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom választmányi elnöke – mellesleg történész – elmondta, hogy korábban, mint majdnem minden magyar fiatal, õ is történelmi példaképet keresett magának. Egy nyári éjszakába nyúló kiránduláson a lobogó pásztortűz mellett egy hátizsákból előkerült egy Horthy-korszakbeli kiadvány fénymásolata, mely a Rongyos Gárda történetét mesélte el. (Novák Előd később elmondta: a könyv 1990 utáni kiadása sem kapható már, de mint szinte minden Rongyos Gárdáról szóló kiadvány, ez is megtalálható a párt Oktatási és Kulturális Kabinetje által működtetett Csengey Dénes Könyvtárban.)

Ott, a pásztortűz mellett, Gyula diák könyvének olvasásakor megleltem a történelmi példaképemet, s mégpedig nem a könyv egyetlen szereplője, hanem az összes névtelen gárdista személyében, mondta Szabó Gábor, majd kijelentette: A Jobbik büszkén tekint ezekre a hős elődeire, s ha a párt a döntéshozás közelébe kerül, minden erejével azon lesz, hogy helyreállítsa a Rongyos Gárda tekintélyét a tömegtájékoztatás és az oktatás terén egyaránt. A magyarság újjászervezése érdekében magyarok millióinak kell megismerniük a Rongyos Gárda hősies történetét, mondta Szabó Gábor.

Novák Előd a koszorúzás előtt bejelentette, hogy az egy év múlva, szintén augusztus 28-án sorra kerülő megemlékezésre a málladozószobrot újrafaragtatni nem tudják, mert az több millió forintba kerülne, de a rajta levő föliratot újravésetik, s ezenkívül a sírkő előtt szeretnének elhelyezni egy emléktáblát, amelynek fölirata emlékezteti majd az arra járókat a Rongyos Gárdára (jelenleg ez nem derül ki az átlagember számára).

Ludwig van Beethoven III. (Eroica) szimfóniája lassú tételének hangjaira a már korábban elhelyezett Magyar Gárda-koszorú mellé a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében Szabó Gábor és Péczka Bernadett tette le a tisztelet jelképét. A KDNP Budapest XII. kerületi szervezetének nevében Gaál Katalin Mária elnök és dr. Bácsy Zsolt önkormányzati képviselő koszorúzott. A Hegyvidéki Trianon Társaság után pedig magánszemélyek helyezték el virágaikat az egész Rongyos Gárdát jelképező Vámossy Tibor sírján.

Novák Előd végül köszönetet mondott Erdősné Komlósi Katalinnak, a Farkasréti temető igazgatójának, aki a megemlékezésre az idén is rendbehozatta a síremlék környékét, murvával szórva fel azt. Ajánlotta a Jobbik VII. kerületi elnöke, Jónás Levente által szerkesztett Nagy-Magyarország című magazin friss számát, melyet a Rongyos Gárdának szenteltek. Végül felhívta a figyelmet a II. Rongyos Gárda Emléknapra.

A Szózat és a Székely Himnusz együttes eléneklésével véget ért a megemlékezés, s a Magyar Gárda tagjai rendőrségi zaklatás nélkül, alakzatban elvonultak a helyszínről. A karhatalom a látványosan csak két autóval volt jelen a temetőben, de a környező utcákban természetesen ott voltak a rendőrségi kisbuszok.

Hering József

Barikád.hu

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Read previous post:
VÁLÁMI VÁN…DÉ NÉM ÁZ IGÁZI
Dohán Mihály: Az a nagy zsidó humanizmus I. rész
Jó Ha Figyelünk! – az öntudatos pécsi polgár lapja
Close