„A Republikánus Párt tanulhat a Fidesztől”
A Republikánus Párt alapvető problémája, hogy nem tud választóinak jelentős gazdasági előnyöket kínálni, a demokraták pedig sikeres pártgépezetet hoztak létre, amelynek segítségével tudnak mozgósítani, ha szükséges – vont mérleget az amerikai félidős választások eredményeiről Gladden Pappin a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Az American Affairs amerikai folyóirat alapítójával, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégoktatójával a Republikánus Párt és a trumpizmus jövőjéről beszélgettünk.
– A november 8-i félidős választások nyomán a republikánusoknak sikerült megszerezniük a többséget a képviselőházban, de elmaradt a sokak által várt elsöprő siker, a „vörös cunami”. Mik lehettek az okai a párt relatív gyenge szereplésének?
– Az amerikai választókat zavarja a gazdasági helyzet és az infláció, ugyanakkor nem bíznak eléggé abban, hogy a republikánusok megfelelően orvosolnák ezeket a problémákat. A szavazók 47 százaléka mondta azt, hogy a gazdaság és a munkahelyek helyzete a legfontosabb probléma, amellyel az országnak szembe kell néznie, ezen választók 65 százaléka pedig a republikánusokra szavazott.
Azonban a fontos csatatérállamokban, mint Pennsylvania, Georgia vagy éppen Arizona, a független szavazók túlnyomó része a demokratákra húzta be voksát.
A Republikánus Párt alapvető problémája, hogy nem tud a választóinak jelentős gazdasági előnyöket kínálni. Idén azt hitték, hogy a győzelemhez elegendő azt mondani: ők „nem Joe Biden”. A pártatlan szavazóknak azonban ez nem adott elég indokot arra, hogy a republikánusokra szavazzanak. Az egyik fő kampányüzenetük az volt, hogy többséget szerezve visszavágják a kormányzati kiadásokat. Egy ilyen állítás az elkötelezett republikánus szavazóknál megállja a helyét, azonban a független választók éppen a kormány által kínált gazdasági programok megerősítését akarják.
Ebből a szempontból a Republikánus Párt tanulhat a Fidesztől: nagyon fontos, hogy a választóknak kézzelfogható gazdasági támogatást nyújtsanak.
A republikánusoknak a nemzeti többség pártjává kell válniuk, támogatniuk kell a mindenki számára előnyös állami juttatásokat, ugyanakkor mindezt a konzervatív értékek figyelembevétele mellett kell megtenniük.
– Milyen következtetéseket vonhat le a pártvezetés az eredményekből?
– Az Egyesült Államokban a választási kampányokhoz rengeteg erőforrásra van szükség, ezen pénzügyi források nagy részéről pedig a washingtoni republikánus vezetők – elsősorban Mitch McConnell és Kevin McCarthy – döntenek. Ők döntöttek úgy, hogy nem támogatják óriási összegekkel azokat a jelölteket, akik elkötelezettek Donald Trump korábbi elnök populista politikája iránt. Az olyan államokban, mint Arizona vagy Pennsylvania, Trump jelöltjei nagyon közel kerültek a győzelemhez, egyes szakértők szerint a republikánus vezetők támogatásával pedig meg is nyerhették volna a választásokat.
Bizonyos értelemben a vezetés nem akarja, hogy Trump fenntartsa vagy tovább növelje befolyását a pártban.
A republikánusoknak muszáj belátniuk, hogy a győzelemhez az amerikaiak gazdasági aggályait közvetlen intézkedésekkel kell orvosolniuk, nem pedig a kormányzati kiadások és adók csökkentésével. Az Egyesült Államokban – akárcsak a világon bárhol – bizonytalanná vált a gazdasági helyzet. A fiatalok nem látják olyan pozitívan a jövőt, ahogy szüleik és nagyszüleik. Mégis mit kínálnak ezeknek a szavazóknak a republikánusok? A válasz: nem eleget ahhoz, hogy elsöprő győzelmet arassanak a választásokon.
– Milyen hatással lehet Trump elnöki ambícióira, hogy az általa támogatott jelöltek több csatatérállamban alulmaradtak?
– A trumpizmusnak vannak jobb és rosszabb verziói. Amikor 2016-ban indult az elnöki posztért, felfedezett egy olyan választói réteget, amelyet a republikánusok egészen addig teljesen figyelmen kívül hagytak: a korábbi demokrata és republikánus kormányzatok által gazdaságilag kiárusított vidéki munkásosztályt.
A trumpizmus innen kinövő változata az amerikai ipar megerősítését, a szociális programok, a társadalombiztosítási rendszer fontosságát, valamint – ami a külpolitikát illeti – a békét hangsúlyozta.
A trumpizmus rosszabbik változata akkor kezdődött, amikor Trump azt hitte, hogy sikerült megszelídítenie a washingtoni bürokráciát, és válogatás nélkül vált meg kormányzatának tagjaitól. Ez a trumpizmus a bűnözésre és bevándorlásra helyezi a hangsúlyt, valamint előtérbe helyezi Trump személyiségének hibáit, amely az elcsalt választások és hasonló elméletek emlegetésében csapódik le. Ez a változat ugyan sok emberrel rezonál Trump szavazóbázisának tagjai közül, azonban a nemzet egésze számára nem nyújt megbízható jövőképet.
Szerintem nem lehet sok következtetést levonni abból, hogy a korábbi elnök által támogatott jelöltek elbuktak Nevadában, Arizonában vagy Pennsylvaniában.
A „jobb” trumpista jelöltek – például J. D. Vance Ohióban – nagy sikereket arattak azzal, hogy a munkahelyek támogatását és az amerikai gazdaság ipari dinamizmusának helyreállítását hangsúlyozták.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható
Magyar Nemzet
Kiemelt kép: Ron DeSantis, Florida állam republikánus kormányzója beszédet mond újraválasztása után Tampában 2022. november 8-án, a félidős kongresszusi és helyi választások estéjén (Fotó: MTI/AP/Rebecca Blackwell)
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
