A nemzetért szóltak a harangok Ajkán

Történelmi pillanatoknak lehetettek részesei az emlékezők június 4-én, a nemzeti gyásznapon Ajkán. A Jobbik Ajkai Szervezete a trianoni békediktátum aláírásának 94. évfordulóján a Templom-dombon tartotta megemlékezését, mely percekig tartó harangzúgással vette kezdetét. Pontban 16.32 perckor megszólalt a református templom harangja, majd röviddel ezután becsatlakozott az evangélikus templom is. Külön köszönet illeti ezért Sándor József református lelkipásztort és Vajda István evangélikus lelkészt. A résztvevők emlékezete szerint ugyanis még sosem volt rá példa a városban, hogy egyszerre két történelmi egyház is így emlékezett, emlékeztetett volna Trianon tragédiájára.

Ferenczi Gábor, a Jobbik helyi, egyben megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, vannak olyan tragédiák, melyek kifejezésére nem alkalmasak a szavak, ilyen legnagyobb közös nemzeti tragédiánk, a trianoni békeszerződés aláírása. A percekig tartó harangzúgás alatt azonban mindannyian belegondolhattunk abba, hogy mit érezhettek azok, akik egyik pillanatról a másikra a határ másik oldalára, más országok fennhatósága alá kerültek. Mit érezhettek azok, akik attól kezdve nem használhatták, nem használhatják szabadon anyanyelvüket, nem ápolhatják kultúrájukat – fogalmazott a politikus. Felidézte a veszteségeket, melyeket Magyarország elszenvedett a békediktátum rákényszerítése által.

Hirdetés

Hazánk elveszítette területének több mint 70%-át, lakosságának közel kétharmadát, olyan aljas módon húzták meg a határokat, hogy az infrastruktúra, a fő közlekedési vonalak, az ipari központok, a nyersanyaglelőhelyek, erdők, bányák javarésze is a gúnyhatár másik oldalára került. Egy vesztes háború után a hatalmas vérveszteségeket szenvedett országot területileg megcsonkolták, gazdaságilag és társadalmilag is szétdarabolták, mégis Horthy Miklós kormányzó által egy szinte hihetetlen felemelkedés következett a ’20-as években. Szinte hihetetlen, gondolhatnánk elsőre, de mégsem az, hiszen a magyart olyan fából faragták, hogy nem lehet csak úgy kivágni, történelmünk vészterhes évszázadai alatt mindig képes volt talpra állni. Ferenczi Gábor rámutatott, a magyarság jővője a bölcsőkben dől el, a gyermekvállalás, a családalapítás az első lépés, a gyermekeket fel kell nevelni, majd itthon kell tartani őket, megteremtve fiataljainknak a jövőképet, egy élhető Magyarországot.  A trianoni veszteségből tehát le kell vonni a tanulságokat, és erőt kell meríteni a küzdelem folytatásához – zárta gondolatait.

Németh Csaba, a nemcsak Ajkán ismert kiváló énekművész következett, aki revizionista dalokkal kötötte át, fogta egybe a műsor prózai és lírai részeit, a beszédeket és verseket. Hamusics Rebeka Radnóti Miklós “Nem tudhatom” című költeményét szavalta, majd Mayer Ferenc, a Magyar Vidék Országos ’56-os Szövetség alelnöke, a Vitézi Rend tagja következett, aki emlékező beszédében részletesen tárgyalta a Trianonhoz vezető eseményeket, a békediktátum igazságtalanságát, annak súlyos, napjainkra is kihatással bíró következményeit. Németh Csaba a Magyar hiszekegyet adta elő, majd Hamusics Konrád Szatmári István Trianont ledöntjük című versét tolmácsolta.


Németh Csaba, Mayer Ferenc és Ferenczi Gábor, a rendezvény előadói.

A megemlékezés végén Ferenczi Gábor hangsúlyozta: annak, aki szívében őrzi Nagy-Magyarország térképét, nyilvánvalóan a legnagyobb magyar történelmi katasztrófa a gyalázatos békediktátum. Ennél fogva ez a nap az igaz magyar embereknek nemzeti gyásznap, az emlékezés ideje. Ezzel szemben tavaly vidám nótát írtak a barackfáról, az idei évforduló reggelén egy úgynevezett “ünnepi köszöntőt” mondott a miniszterelnökhelyettes, ezzel összhangban itt Ajkán, a fő téren, éppen akkor, amikor emlékezni lenne illő, hangos dáridózás, ünneplés folyik. Nekünk magyaroknak már pedig nincs okunk ünnepelni, szögezte le a radikális politikus, hiszen újabb Trianon fenyeget, elveszíthetjük megmaradt termőterületeinket is, a kormányzó kétharmad által elfogadott jelenleg hatályos földforgalmi törvény ugyanis 500 millió külföldinek tette elérhetővé a magyarság utolsó megmaradt közös gazdasági erőforrását, a magyar földet, mely egyben szuverenitásunk alapja. Végezetül az emlékezők Ferenczi Gábor vezetésével a ’48-as kopjafához vonultak, amire egy nemzeti színű szalag került: “Trianon 94. – Nem, nem, soha!” felirattal, Németh Csaba vezetésével a megemlékezés zárásaként elénekelték a Székely Himnuszt.

Bakonyi Hírmondó

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Kiáltvány Trianonra emlékezve Kárpát-medence és Európa nemzeteihez
Közel 8 év után győzött egy 2006-os tüntető: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd újabb pert nyert a rendőrterror miatti igazságtételi harcban
Milyen lesz Ukrajna a polgárháború után?
Close