A nemzet önérzetére apellálva – Nyilt levél Madari Tamás úrnak

Kedves Tamás!

„Büntető eljárás kezdeményezése a devizahitellel kapcsolatban” című írásomra küldött válaszodban javasolt – „tömegével piszkáljuk az ügyészséget” – cselekvés bennem is felmerült annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújával érintett bankárokkal szembeni eredményes fellépésre akárhány feljelentés esetén is annyi esélyünk lenne, mint ahogy 2006. októberében a Deák téren vágtató rendőrlovak megállítására lett volna esélyünk a Biblia felmutatása által.

Egyébként ezt minden épeszű ember tudja Magyarországon a Princz Gábor fele ügy alábbiak szerinti ismeretében, valamint azt is tudja, hogy devizaalapú kölcsönszerződések miatti ügyben is a bankárok bűnösségének megállapítása esetén a Magyar Állam és PSZÁF felelősségét éppúgy meg lehetne állapítani most is, mint ahogy Princz Gábor és tsai ügyében az eljáró bíróság az alábbiak szerint megállapította:

„Másodfokon bűnösnek találták Princz Gábort
2008. január 10., csütörtök, 6:45

Hanyag kezelésben bűnösnek mondta ki a bíróság másodfokon Princz Gábort, a Postabank egykori vezetőjét, és 3,6 millió forintos pénzbüntetésre ítélte. Három másik vádlottra is hasonló büntetést szabtak ki. Korábban elsőfokon a bíróság  Princz Gábort és társait felmentette a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárásban, amelyet többen az évszázad bűntényének tartanak. Az elítéltek fellebbeznek az új döntés ellen.

Fellebbeztek – tizenegy év után sem zárult le

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon megváltoztatta a Fővárosi Bíróság 2006-os döntését. Princz Gábort bűnösnek mondta ki hanyag kezelésben és 3,6 millió forintos pénzbüntetésre ítélte. A hét vádlott közül további hármat találtak még bűnösnek hanyag kezelés vétségében, őket fejenként másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, de fellebbezést nyújtott be a négy vádlott is. A Postabank-ügyben eredetileg összesen 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárás.

Az ügyészeket kritizálta a bíró

A bíró az indoklásban elmondta: az bizonyos, hogy a vádlottak nem akarták szándékosan csődbe vinni a Postabankot. Ráadásul a Postabank vagyonvesztése, amelyet a bíróság 17 milliárd forintban állapított meg, az indoklás szerint jórészt a vádlottakon kívül álló okok miatt következett be. Ezért csak arról kellett dönteni, elkövettek-e valamilyen gondatlanságot.

Az ügyészség a példátlanul hosszú, tizenegy évig húzódó eljárásban főként arra építette a vádat, hogy Princz és társai hibás üzletpolitikát folytattak, és ez okozta a bank óriási vagyonvesztését. A hibás üzletpolitikát ugyanakkor – a bíró szerint – büntetőjogilag nem lehet értékelni. A kereskedelmi életben ugyanis még nem találtak ki olyan módszert, amely biztosan nyereséget jelent, ezért az „üzletpolitika mint olyan a vádlottak terhére nem róható” – hangzott az ítélet indoklása. A bíró azt mondta, hogy az ügyészségnek büntetőjogászi szemmel kellett volna közelíteni az ügyhöz és nem közgazdasági módszerekkel.

Felmerült az állam felelőssége is

A korábbi ítélet is felvetette ugyanakkor, hogy a hanyag kezelés vétsége, vagyis a gondatlanság fennállhat. Bár ennek indoklása akkor elmaradt, a másodfokú eljárás ebben találta bűnösnek a négy vádlottat. A vezetők – akiknek felelőssége a pénzintézeti törvény alapján vetődött fel – abban hibáztak, hogy a törvények által előírt nyolc százalékos, úgynevezett tőke-megfelelési mutatót éveken át nem teljesítették, ennek ellenére működtették a Postabankot.

Ebben ugyanakkor „a vádlottak padján nem ülők” is hibásak az indoklás szerint – a bíró felvetette a bankfelügyelet és a tulajdonosok, közöttük az állam felelősségét is. Az indoklás szerint lényegében azért, mert a tulajdonosok sokáig nem akarták emelni a Postabank tőkéjét, ugyanakkor az osztalék kifizetéséhez ragaszkodtak, ezért a bank vezetősége – köztük Princz és társai – valós eszközök helyett jogi manipulációkkal igyekeztek elérni a megfelelő mutatót.

A bíró hanyag kezelés miatt akár hároméves börtönbüntetést is kiszabhatott volna. Az enyhébb pénzbüntetés mellett azért döntött, mert a bank vagyonának elveszéséért nem csak a vádlottak felelősek, ráadásul szerinte nem az ő hibájuk, hogy 11 évig húzódott az eljárás. A pénzbüntetések közül ugyanakkor a lehetséges legmagasabb összeget szabta ki az ítélőtábla Princz Gáborra. Ezt részben az óriási – 17 milliárdos – vagyonvesztés indokolja, valamint az, hogy annak idején Princz és társai is évente több tízmilliót kerestek, így anyagi helyzetük elbírja a nagyobb pénzbüntetést.”

A különbség a Princz Gábor féle büntető ügy és az általam ismertetett, svájci frank alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos büntető ügynek alapos gyanúja között mindösszesen az, hogy Princz Gábor a magyar embereknek közvetett módon úgy okozott kárt, hogy törvénytelen eljárása folytán a bankjánál bekövetkezett 150 milliárd forint károsodás miatt az adófizetők pénzéből „konszolidálták” a bankot, míg most ennek az összegnek többszörösét kitevő összeggel meghatározott nevű, rászedett magyar embereket károsítanak.

Amennyiben pedig valamiféle csoda folytán mégis lefolytatnák a Princz Gábor ügyhöz hasonló büntető eljárást az éppen aktuális szereplőkkel, akkor újabb 11 év múlva hozhatnának ítéletet a bíróságok a Btk. jelenlegi szabályai szerinti maximális mértékű pénzbüntetést kiszabva. Elkövetőként talán egy havi jövedelmüket sem elérő 10 millió 800.000.-Ft. összegben.

——————————

A lényegét ezeknek a fajta bűncselekményeknek Dr. Kőrösi Imre volt országgyűlési képviselő még a Princz Gábor féle büntető ügynek kezdetén a következők szerint fogalmazta meg:

„Princz Gábor jelenleg is az egyik legtöbb információval rendelkező ember. Eszük ágában sincs lecsukni Princz Gábort. Ha valakinek százötvenmilliárd forintot …………………. a bankjából és nem gyanúsítják az illetőt, nem került előzetes letartóztatásba, akkor el kell gondolkodni, hogy nálunk valóban üldözik-e a bűnt. Nem rendőri kérdés az ilyen horderejű bűnügyi kérdések megoldása. Ez politikai szándék kérdése. Princz Gábor zsarolhat. A többi bankár is zsarolhat. Mert nehogy azt higgye valaki, hogy a Postabanknak van a legnagyobb VIP listája. Van olyan bank, amelytől tízszer annyi politikus és úgynevezett üzletember kapott kamatmentes hitelt, mint amennyi a Postabanktól kapott, kapott olyan szolgáltatást ami nem hitel. S akkor még a tízszeresen-húszszorosan megforgatott részvény értékéről nem is beszélünk. Tehát nem csukják be Princz Gábort.”

Utólag bebizonyosodott az, hogy Dr. Kőrösi Imrének abban mindenképpen igaza volt, hogy Princz Gábor bankjánál 150 milliárd forint bekövetkezett kár is valóban kevés volt ahhoz, hogy lecsukják Princz Gábort, ami pedig a többi banknak VIP listáit, egyéb zsarolásra alkalmas szolgáltatásait illeti, Dr. Kőrösi Imrét igazolandóan éppen a közelmúltban akadtam szerintem érdekes adatokhoz.

Siófok Polgármesterének ellenem indított rágalmazás bűncselekménye miatt, 2. B.371/2010. számú Szekszárdi Városi Bíróság előtti eljárásban.

——————————-

Ebben az ügyben megtartott 2010. november 24-i tárgyalásról felvett jegyzőkönyv a   http://invitel.hu/lehmann/  című honlapomra másolva többek között a következőket tartalmazza:

„Bírói kérdésre Dr. Balázs Árpád tanú:

A végleges adásvételi szerződés a teljes ár kifizetése után jött meg.

Az OTP Nyrt által megállapított, mindenki által elérhető ár volt. Én ezt azért vásároltam meg, mert relatív kedvezőbbnek tartottam. Ez időben nagy tömegben, egyszerre dobtak piacra azonos tulajdonságú ingatlant, valószínűleg gyorsan pénzhez akartak jutni likvid árat állapítottak meg.” (jegyzőkönyv 8. oldalán)

Egy oldallal korábban pedig ugyancsak Siófok Polgármestere tanúként erről a következőket is mondta:

„Három hatalmas tömbtelek, kettőt beépítették társasházak lakóegységenként, egyet pedig telkenként. Ha a lakásokat is számoljuk akkor több száz telek van. A cég eldönti az értékesítési árat és azon hirdeti.”

Az elsőfokú ítélet megállapította azt, hogy az így említett Balaton parti telket az OTP-től Siófok Polgármesterének gyermeke 21.281.500.-Ft. vételáron 2003. szeptember 29-én szerezte meg, ellenben azt a bizonyítási indítványomat ami arra irányult, hogy a szomszédos kisebb területű ingatlant később mennyiért értékesítették – azt kívántam ezzel bizonyítani, hogy a szerzéskor ténylegesen a polgármesteri  ingatlan 80-100 millió forintot ért – a bíróság elutasította.

Az érdekes adatokhoz akkor jutottam, amikor Dr. Balázs Árpád gyermekének parti telkétől számított hatodik, szintén OTP Nyrt által 2003-ban értékesített parti teleknek tulajdoni lapját megtekintettem, és ott Dr. Pintér Sándor belügyminiszter kizárólagos tulajdonjogát észleltem, illetve a mellette lévő ingatlan tulajdoni lapjánál Kaposvár Polgármestere gyermekeinek nevét.

Dr. Pintér Sándor parti telkétől számítva pedig a harmadik Balaton parti telek tulajdoni lapjánál Dr. Csányiné Bihari Judit nevet láttam, de azt nem tudom, hogy Dr. Csányi Sándor OTP Nyrt-s vezérigazgatóval nevezett Dr. Csányiné Bihari Judit rokoni kapcsolatban áll-e, és ha igen, akkor vajon mennyi volt ennek a teleknek vételénél a vételár.

Egyébként ami Dr. Balázs Árpád által említett, OTP által értékesített több száz hasonló telek értékesítését illeti, hála istennek azokban a körökben nem vagyok járatos ahol ezeknek a telkeknek tulajdonosai ismertek, és meggyőződésem az, hogy éppen azért nem ismerem őket, mert azok az emberek, akikkel én vagyok ismeretségben, telket ott nem kaphattak.

Dr. Körösi Imre fenti nyilatkozata megtételénél tehát a leírtak szerint is bizonyítottan igazat beszélt…

—————————–

Ezek után képzeld el Tamás azt, hogy az általam bizonyítottan alapos gyanút tartalmazó, OTP által megkötött, devizaalapú kölcsönszerződéssel kapcsolatos feljelentésemet a rendőrség miként tudná nyomozni. Illetve ne képzeld el, hiszen elképzelhetetlen annak a belügyminiszternek alárendeltségébe tartozó rendőrségnek tisztességesen nyomozni, aki az OTP Nyrt-től Siófok Polgármestere szerinti körülmények között szerzett balatonparti ingatlant, illetve az OTP Nyrt. Cégmásolata szerint két alkalommal is igazgatósági tagja volt ennek a cégnek Dr. Pintér Sándor belügyminiszter korábban:

A Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

(Cg. 01-10-041585) adatai.

/296.	Dr. Pintér Sándor igazgatósági tag 1025 Budapest ,
	Hatályos: 1997. április 29. – 1998. július 7.   [*] [Megjelent a Cégközlöny 1997/40. számában] [Megjelent a Cégközlöny 1998/39. számában]

2616.	Dr. Pintér Sándor (an.:) 1025 Budapest, tisztségviselő (vezető tisztségviselő) A képviselet módja: együttes Jogviszony kezdete: 2006. április 28. Jogviszony vége: 2011. április 30.
	Hatályos: 2006. április 28. – …   [*] [Megjelent a Cégközlöny 2006/27. (2006. július 6.) számában]

És ha történetesen Dr. Csányi Sándor vezérigazgató büntetőjogi felelőssége is szóba kerülne az el nem képzelhető nyomozás során, gondold el azt is, hogy Dr. Csányiné Bihari Judit tulajdonában lévő Siófoki Balaton parti ingatlannak, és  közelségében lévő Dr. Pintér Sándor féle Balaton parti ingatlannak használói miként néznének egymásra arra gondolva, hogy Dr. Balázs Árpád tanúvallomása szerint mégiscsak kedvező szerzés volt az OTP-től parti telket szerezni 2003-ban.

És akkor még csak Dr. Pintér Sándor belügyminiszternek egyetlen ingatlanáról beszéltem.

És nem beszéltem a Dr. Balázs Árpád szerinti több száz OTP-s ingatlannak többi szerzőiről.

És nem beszéltem a nem 2003-ban, valamint nem a Balaton parton OTP által elidegenített ingatlanok kedvezményezettjeiről.

És nem beszéltem az OTP VIP listásairól, a kedvező OTP kölcsönhöz jutókról.

Ezek vajon mit szólnának az elképzelhetetlen nyomozás esetén Dr. Csányi Sándornak és társainak esetleges büntetőjogi felelőssége firtatásához?

=====================

De fentiektől függetlenül igazad van Tamás.

Hiszen nem azért indokolt minden hazájáért felelősséget érző magyar embernek a magyarok százezreinek életét, jövőjét megnyomorító, sok esetben öngyilkossággal végződő eredményt előidéző bűncselekmények alapos gyanúja miatti alábbi feljelentést a feljelentő nevének és lakóhelyének feltüntetésével a

Legfőbb Ügyészség – 1055 Budapest Markó u. 16. sz. –

címére továbbítani, mert tisztességes eljárásra indokolt számítani, hanem ahhoz hasonlóért, amiért a fél térdre ereszkedett halálra ítéltek is levetetik a szemükről a rongyot.

És a kivégzőik szemébe nézve tudatják velük azt, hogy megvetik őket, hogy egyszerűen hitvány gyilkosoknak tartják őket.

Egy levélfeladás költségét szerintem megéri a hasonló üzenet.

Siófokon 2011. május 15. napján.

Léhmann György

Nemzeti InternetFigyelő