A nem jogászok védelme érdekében – FIGYELEMFELHÍVÁS

Ezúton adjuk közre kedves olvasóinknak az alábbi fontos figyelmeztetést! Kérjük, akik ismernek érintetteket, vagy kapcsolatban vannak olyanokkal, akik részt vesznek a vörösiszap károsultjainak segítésében, hogy hívják fel az illetők figyelmét az itt közöltekre! (NIF szerkesztők)

MAGYAR GYÖRGY & TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA devecseri keltezésű, interneten közzétett megbízási szerződést tartalmazó  „M e g á l l a p o d á s”  címzésű irata a következő törvénybe ütköző, megbízói nyilatkozatot tartalmazó mondattal zárul:

„Jelen szerződés bármely jogcímen (pl. tévedés, megtévesztés, feltűnő értékaránytalanság) történő utólagos megtámadásának jogáról ezennel kifejezetten lemondok.”

Azért törvénysértő, mert a Ptk. 236. § 4. bek-e a következőket tartalmazza:

„A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.”

Azért törvénysértő, mert ennek a törvényhelynek magyarázata a következőket tartalmazza:

„A megtámadási jogról lemondani csak a megtámadási határidő megnyílta után lehet. A szerződés módosítása önmagában nem minősül a megtámadási jogról való lemondásnak, mert annak kifejezettnek kell lennie, azaz ki kell derülnie, hogy a jogosult a megtámadási jogról tud és ennek ellenére választja a szerződés fenntartását.”

Azért törvénysértő, mert többek között az alábbi döntvény az alábbi címmel jelent meg:

BH1996. 47.

A szerződés megtámadásáról való lemondás jogszerűen nem foglalható magába a szerződésbe; ilyen nyilatkozatot a jogosult csak a megtámadási határidő megnyílta után tehet [Ptk. 236. § (4) bek.].

A fenti indokolással kiegészítve a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Csongrád Megyei Bíróság 5. G. 40.503/1991. sz. – Legf. Bír. Gf. V. 33.628/1993. sz.)

Nem tudom azt, hogy más ügyvédeknek, vagy ügyvédi irodáknak ügyféllel kötött megbízási szerződése azonos törvénybe ütköző rendelkezést tartalmaz-e, de azt tudom, hogy általában a gyakorló jogászok számára ismertek ezek az alapvető rendelkezések.

Ezért a nem jogász foglalkozású embereket kívánom értesíteni ezúton arról, hogy bármely megbízási, vagy egyéb szerződésben hasonló megfogalmazással írták alá az okiratot, vegyék úgy, mintha ezt nyilatkozatot a szerződés nem tartalmazta volna. Ugyanis törvénybe ütköző szerződés – ide értve az egyoldalú nyilatkozat is – semmis. (Ptk. 200. § 2. bek. első mondat)

 Siófokon 2010. október 28. napján.

Dr. Léhmann György

Nemzeti InternetFigyelő