Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját.
A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma.
Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
„Nagyszerű!” A bankok életellenes tevékenységét jelentős mértékben gyorsítja a mérgezett és génmódosított élelmiszer, így a feleslegesnek ítélt kétmilliárd emberrel rövidesen nem kell számolni.
Kedves Anna! (gondolom ugyan az akivel a Magyar Tudaton már társalogtam 🙂 ) Íme a szép új világ megszületése a tudatlan többség legteljesebb támogatásával. (mellékesen : nem 2 milliárdra nincs szükség, hanem 2 milliárd vagy kevesebb maradhat )
Valóban két milliárdot mondanak,de olvastam már 500.millióról is.
H.B.
Igen, kedves eSzeL, szoktunk itt-ott írásban társalogni, de most visszafogom magam, úgyis tudja ebbéli véleményem! Üdv.
A „demokraták” kussolnak, lapítanak mint a Liszaboni szerződés olvasatlan aláírásakor!