A mételyezők módszereiről
A folytonosság elvét követve fokozódik a nemzeti érzelmű személyek és csoportok szétbomlasztására alkalmazandó módszerek sorozata.
Ezek egyike a személyek hírnevének, az őket körülvevő tisztelet és presztizs módszeres diszkreditálása igaz, ellenőrizhető, valamint nem igaz, de hihető, nem cáfolható és így lejáratásra irányuló adatok, információk egymással összemosott, módszeres feltalálása.
Hogy hány csapdába ejtett tehetséges és kiváló tulajdonságokkal bíró embert tettek és tesznek tönkre, e lap olvasóinak nem kell bemutatni.
Ehhez statisztálnak azok a múltjukat unalomig ismert, levegő után kapkodó, régi pártmunkások, akiket csak a majdani halál tud kiragadni e szerepkörből, ám mint mindig, most is felhajtanak minden dörzsölt és nagyszájú önmutogatót, mert tudják, hogy az ilyen típusú emberek mindenre képesek.
Ez az ármánykodó módszer magába foglalja, hogy a szakmai és társadalmi kudarcok módszeres megszervezéséel a kiszemelt személyek önbizalmát aláássák. Régi és olcsó trükk az is, hogy suttogó propagandával terjesszék a kiszemelt csoportok vagy egy szervezetek bizonyos személyeiről a célzott híreszteléseket. (Például: tisztességes, több nyelven beszélő, kimagasló intellektussal bíró, családját szerető embert kocsmába járó, kannás bort iszogató züllött személynek feltüntetni.)
Van egyáltalán olyan ember ebben az országban, aki valamilyen formában nem élt át ilyesmit?
Ám adott esetben egymást sem kímélik a pártmunkások, hiszen alantas becsvágyuk eléréséhez ez olcsó és hatásos eszköz.
Az egyre mellőzöttebb pártkatonák boldogan terjesztenek bármit, mert addig is fontosnak, nélkülözhetetlennek érezhetik magukat. Köreikben nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egymással szoros kapcsolatot fenntartva, járogatnak egymáshoz. Behívják, megkínálják őket, hogy ne az ajtóban ordítsák ki a párt által megadottakat, hiszen a szomszédok politikailag már vegyesek. Ellentmondást viszont nem tűrnek. Az átadott, továbbított pletykákért cserébe jár potya ital, s közben fölmérik, gyarapodott-e a másik, s miből maradtak ők ki. Ha látható a gazdagodás, régi, bevált módszerrel hazafelé menet már jelentik a megfelelő helyeken, ingyenes telefonszámon. Mindezt törvénytiszteletből teszik mondják ők. Saját törvényeik szerint.
Felfokozott hevületükben bevadulnak minden számukra ismeretlen eredetűre, így az Árpád-sávos zászlóra is, amit helytelenül másnak neveznek, mert nem ismerik történelmi hátterét. Mindezt előre megfontolt tudatossággal súgják nekik, hiszen a másik oldal adott példaképeivel és ideáljaival kapcsolatos meggyőződésük tudatos aláásása a cél.
Következő lépésük: a csoportokon vagy szervezeteken belüli bizalmatlanság és kölcsönös gyanakvás ébresztése. Fentiek alapján ez már nagyon egyszerű, mert a beépített „ragadós” emberek a kétely mételyét könnyedén elelvethetik a már szétzilált és önbizalmukban sértett emberekben.
Utolsónak szánt „rúgásként” pedig a csoportokon vagy szervezeteken belüli versengés fokozása után, annak kihasználásával és erősítésével, valamint egyes tagok személyes gyengeségeinek célzott kihasználásával szabadulhatnak meg a „hőzöngőktől”.
Csakhogy a szilárd meggyőződésű, erkölcsi tartással bíró emberekkel nem könnyű elbánni, mert ők mindig feltámadnak, ellentétben az őket besározókkal, akiket még az is megvet, aki látszólag mellettük áll.
V. A.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)