Hirdetés

A kormány a magyarság újabb megalázására készül: minaret épül Szigetváron a Zrínyi Emlékévben

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

“Makarisztán”: Az Európa elleni iszlám hódítás új jelképe és zarándokhelye jöhet létre

A Zrínyi Emlékévben török támogatással újjáépülhet a hódítók győzelmét hirdető dzsámi és minaret Szigetváron – értesült az index. Az avatásra a tervek szerint a városba érkezik Recep Tajjip Erdogan török elnök, akinek neoottomán programjához politikai példakép az itt elhunyt Nagy Szulejmán szultán. Ezzel Szigetvár a nemzet és keresztényellenes dzsiháddal szembeni hősi ellenállás helyett az iszlám hódítás magyarországi szimbólumává és muszlim zarándokhellyé válhat. Pontosan Zrínyi Miklós és katonái mártírhalálának 450. évfordulóján.

Nem a szigetvári minaret az első nagyszabású vallási projekt, amelyet az Erdogan-kormány Magyarországon szeretne megvalósítani. Blogunkon számoltunk be először a Budapestre tervezett óriásmecset tervéről, amelytől végül a kormány végül elállt.

Az újabb terv szerint Szigetváron helyreállítanák a 300 éve leomlott, csonka minaretet és újjáépítenék a mellette lévő dzsámit is. (A városi önkormányzat üléséről készült jegyzőkönyv itt tekinthető meg. A projekttel kapcsolatban Szigetvári Emberekért Egyesület elnöke, Varga Zoltán írt tiltakozó levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek).

A szigeti várat 450 éve, 1566-ban egy hónapon át védte a sokszoros oszmán túlerővel szemben Zrínyi Miklós. Hősi kitartásuknak azonos nevű dédunokája állított irodalmi emléket a Szigeti veszedelemben. Zrínyi Miklós gróf egy másik munkájában (A török áfium ellen való orvosság) a magyar nemzeti szuverenitás védelmének máig érvényes elemzését fogalmazta meg. Ebből korábban itt közöltünk részleteket.

A szigetvári csonka minaret mai állapotában

Az előkészületekről a Hetek számolt be, 2015. májusában. Mint írják, már 1980-as évektől újra és újra felmerült török részről a dzsámi Szulejmán-emlékhellyé alakításának gondolata, majd 2007-ben egy török szervezet oktatási központot hozott volna létre a vár területén. 2012-től párbeszéd kezdődött Szigetvár önkormányzata és a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) között annak érdekében, hogy az egykori nagymecsetet török állami támogatással felújítsák. A szigetvári polgármester Ankarában is járt, ahol aláírtak egy nyilatkozatot arról, hogy „védelmezni fogják a két ország közös történelmét”. Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök (ma már államfő) 2013-as magyarországi látogatása során Magyarország és Törökország szándéknyilatkozatot is aláírt a két ország kulturális örökségének megőrzéséről. Ennek részeként kezelik a szigetvári Szulejmán-dzsámit is, amelynek felújítására a török állam 2 millió eurónyi támogatást helyezett kilátásba.

A TIKA hivatalos oldalán a szigetvári Szulejmán-dzsámi felújítását a török állam nemzetközi mecsetprogramjának részeként tüntetik fel. Törökország a világ különböző országaiban már számos muszlim imahelyet újított fel és tett látogathatóvá a hívők számára. A régi mecsetek, dzsámik helyrehozatalával a TIKA célja, hogy „megőrizze a török iszlám civilizáció kulturális örökségét”. A hivatalos közlemény alapján a szigetvári dzsámit nem csupán mint műemléket szeretnék megóvni, hanem eredeti formájában kívánják helyreállítani annak érdekében, hogy újra imahelyként működjön.

A nagyszabású átépítések során a tervek szerint három szakaszban alakítanák át a dzsámit és környékét. A cél az imahely kibontása a hozzá csatolt épületek közül, ami által visszanyerné eredeti formáját. A már publikus látványtervek alapján az elképzelés része a nagymecsetet több száz éve csonka, egykor 25 méter magas minaretjének újjáépítése is – ez utóbbiról szól az index most megjelent információja.

Szigetvár a török hódítás következtében három részre szakadt Magyarország legfontosabb végvári erőssége lett, Eger mellett. Szulejmán szultán Bécs ellen indított (mint később kiderült: utolsó) hadjárata során támadta meg Szigetvárat azért, hogy biztosítani tudja uralmát a Balaton, a Dráva és a Duna háromszögében. Mintegy 100 ezer fős oszmán hadsereg vette körbe a jól megerősített várat, amelyet mindössze 2300 magyar és horvát harcos védett Zrínyi Miklós vezetésével.

Zrínyi Miklós hősi kirohanása

Több mint egy hétbe telt, míg a vár körüli mocsaras ártéri területet átjárhatóvá tették az ostromlók több tízezer kivágott fa, gyapjúlepedő, trágyászsák és fagally segítségével, majd megkezdődött az ostrom, amelynek során a kitartó, de egyre fogyatkozó várvédők több mint egy hónapig tartották a várat.

AZ OSTROMLÓK GYAKRAN „ALLAH, ALLAH” KIÁLTÁSSAL INDULTAK ROHAMRA, A VÁRBÓL „JÉZUS, JÉZUS” KIÁLTÁS FELELT RÁ.

Zrínyit és társait végül a várban kiütött tűzvész hozta reménytelen helyzetbe, ekkor döntött úgy a vár kapitánya, hogy egy utolsó rohammal rátámad az ellenségre. Ebbe a hősies kitörésbe halt bele Zrínyi és megmaradt társainak nagy része.

A kitörés elhatározásakor Zrínyi és társai nem tudhatták, hogy az oszmánok hódító uralkodója két nappal korábban meghalt. De a török katonák sem tudták, csak a nagyvezír és egy-két közeli szolga, ezért az ostrom után minden úgy zajlott, mintha az uralkodó még élne. Minden ceremóniát levezényeltek,

ZRÍNYI FEJÉT LEVÁGVA A SZULTÁN SÁTORA ELŐTT ÁLLÍTOTTÁK KI, AHOL A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN A KATONÁK JÓ RÉSZE MEGTEKINTETTE.

Azok a harcosok, akik a csata utáni napokban a szultán vagy a vezír sátrához elvitték egy-egy szigetvári várvédő levágott fejét, tíz arany dukátot kaptak jutalmul.

Az ostrom után a törökök egy dzsámi (pénteki ima helyszínére alkalmas nagymecset) építésébe kezdtek a váron belül. A fából készült első mecsetet később lebontották, és ennek helyére épült fel az a dzsámi, amely ma is látható a szigetvári várban. Ennek a felújítását tervezi most a török állam. Ez volt az első muszlim imahely Szigetváron, ebben hangzott fel a hálaadó ima Allahnak Szigetvár elfoglalásáért, valamint itt mondták el a hódításoknál kulcsfontosságú muszlim imát, a hutbét Szigetvárral kapcsolatban. Ezzel az imával politikai és vallási tekintetben is végérvényessé kívánták tenni a terület fennhatóságát, ez jelezte, hogy Szigetvár az Oszmán Birodalom alá tartozik, valamint azt is, hogy a település az iszlám világ, a dár al-iszlámrészévé vált. A hutbe elmondása felelősséget is rótt a muszlimokra, mivel ezzel elkötelezték magukat arra, hogy a területet soha többé nem engedik át hitetleneknek. A Nagy Szulejmánról elnevezett dzsámi természetesen az uralkodóra is emlékeztetett, aki nem „csupán” az Oszmán Birodalom szultánja, de kalifa, azaz a világ muszlimjainak vezére is volt, és aki a „hitetlenek” elleni hadjárat során halt meg.

A dzsámi a török hódoltság ideje alatt 123 éven át működött imahelyként, Evlia Cselebi török történetíró korabeli leírása szerint mindig nagy sokaság imádkozott benne. Szigetvár felszabadítása után a bevonuló császári csapatok parancsnoka itt rendezte be lakását, később katonai szertárrá alakították. Funkcionált kórházi épületként, majd egy ideig a helyőrség kápolnája volt. Ezután földesúri birtokba került és a 18. században a Festetics család magtárrá alakította, később pedig az Andrássy család lovagtermet épített ki benne és teljesen beépítette a régi épületet az új kastélyba. A II. világháború után műemlékké nyilvánították és múzeumot nyitottak benne.

Forrás: írta eisen64, http://vigyazo.blog.hu/

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás