KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A kommunizmus áldozatainak emléknapján: Gloria victis (Dicsőség a legyőzöttnek)

A kommunizmus áldozatainak emléknapján: Gloria victis (Dicsőség a legyőzöttnek)

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Kr. e. 480-ban a perzsa hadsereg Spártára támadt, hogy leverje annak függetlenségi háborúját. A spártaiak Leónidaszt küldték a thermopülai szoroshoz, hogy 300 harcossal feltartsa a Perzsa Birodalom hadseregét. Xerxész perzsa uralkodó serege, több százezer főt számlált.

 A perzsák első támadása előtt Xerxész követei útján arra szólította fel a görögöket, hogy adják át fegyvereiket, amire Leónidasz csak ennyit válaszolt: Gyere értük, és vedd el”. A spártai király a harmadik napon arra szólította katonáit, hogy vidáman reggelizzenek, mert az este már a Hadésznál, az alvilágban vacsorázhatnak. (Hadész a halál istene volt a görög mitológiában.)

 Az egész görög sereg a csatatéren esett el.

 Szimónidész, ókori görög költő legismertebb epigrammája a görög-perzsa háború spártai hőseinek állít emléket: A thermopülai hősök sírfelirata.

 „Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:

Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”

 A végzet vagy az isteni elrendeltetés úgy intézi a kiválasztottak sorsát, hogy mindig ők maradjanak a hírmondók! Ilyen kiválasztott lehet Wittner Mária is.

Wittner Mária 19 évesen, 1956-ban fegyverrel a kezében végigharcolta a szabadságharcot, november 4-én megsebesült. 1957-ben letartóztatták és 20 éves korában első fokon halálraítélték. Ok: fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás. Később életfogytiglanra változtatták az ítéletet. 13 évi hosszú börtönbüntetés után 1970-ben szabadult.

 Jellemző a bolsevik diktatúra igazságszolgáltatási gyakorlatára, hogy „többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet…” stb okán halálos ítéleteket osztogatott. Ezzel egyszersmind azt is kimondta, hogy a vádpontokat nem tudta bebizonyítani.

 A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el.

Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

Ez is érdekelheti:  A NATO 25 évvel ezelőtt indította meg terrorbombázását Jugoszlávia ellen

 A politikus letartóztatása és fogva tartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.

 A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

Wittner Mária beszéde a magyar Parlamentben hangzott el 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A beszéd nem csak a megemlékezés miatt fontos, hanem azért is, mert a bolsevizmus most nyugatról támad. Más ideológiával, szalonképesebb formában, de akik a háttérben állnak, ugyanúgy, mint elődeik, először el akarják venni a hitünket, a hazánkat, a javainkat, majd végül az életünket. Ennek ismeretében álljon itt Wittner Mária, magyar hős szabadságharcos beszéde, akit hírmondónak tartott meg az isteni akarat.

Wittner Mária és Sticker Katalin 1956 októberében, dicsőséges szabadságharcunk napjaiban. Sticker Katalint kivégezték.
Wittner Mária és Sticker Katalin 1956 októberében, dicsőséges szabadságharcunk napjaiban. Sticker Katalint kivégezték.
Megilletődve állok a magyar Országházban, ahol történelmünk kimagasló személyiségei a magyar nép javára alkottak törvényeket, mint Tisza István, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint, de itt alkottak törvényeket egy hamis eszme nevében is, mely egy jobb sorsra érdemes nemzet elvesztésén munkálkodott.
 Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat – élőket és holtakat -, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat.
 Vádoljuk őket, mert a lenini utat nagy igyekezettel honfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb útja ez, s a továbbhaladásunk tétje milliónyi emberélet volt.
 Vádoljuk őket, mert a nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg holtukban is.
 Vádoljuk őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztul honfitársaink nevében.
 Vádoljuk őket az otthonuktól kifosztott és kitelepített polgárok nevében, kinek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját.
 Vádoljuk őket a recski haláltáborban megkínzott, megalázott emberek nevében.
 Vádoljuk őket a munkaszolgálatosok nevében.
 Vádoljuk őket a 298-as parcella halottai nevében, az ÁVH, mint erőszakszervezetük által fogva tartott, megkínzott és agyonvert emberek nevében.
 Vádoljuk őket a „legdrágább kincs”, a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát, az otthon melegét.
 Vádoljuk őket a „legfőbb érték”, az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra vagy zártak börtönbe hosszú évekre.
 Vádoljuk őket a megalázott, megkínzott honfitársaim nevében.
 Vádoljuk őket a sortüzek áldozatai nevében.
 Vádoljuk őket, mert kiölték az emberekből a hitet, a reményt, a morált, egy emberibb, tisztább élet reményét.
 Vádoljuk őket Mindszenty bíborosért. Az Istenhez hű papokért, akiket börtönbe zártak hitükért, mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket.
 Vádoljuk őket, mert kifosztották az országot, hogy a dolgos magyar nép munkájából – elveiket megtagadva – lettek vörös kapitalisták.
 Vádoljuk őket a magyar parasztok nevében, akiket megfosztottak földjeiktől, életterüktől, így téve kiszolgáltatottá őket.
 Vádoljuk őket a nyugdíjasok nevében, akiktől elrabolták a hosszú dolgos élet gyümölcsét, bizonytalanná téve biztos nyugdíjas éveiket.
 Vádoljuk őket történelmünk meghamisításáért.
 Vádolnak az élők és vádolnak a holtak. És vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak.
 Ezért megállapítom az áldozatok nevében, soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek.
 Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek egy magyar parlamentben még most is és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára?
 Ezért a Szent Korona tana és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket.
Wittner Mária, 52A559. sz. volt halálra ítélt

A beszéd az alábbi linken megtekinthető:

Ez is érdekelheti:  1999: Miközben a NATO bombázta Jugoszláviát, a félelem hatalmába kerítette a koszovói szerbeket


Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük