A Jobbik elnöke az Echo-n – kitárja kapuit a Széles Tv?

Még január első felében adtam hírt arról, hogy a Széles Gábor médiabirodalmába tartozó Echo Tv egyik stábértekezletén a kirúgás terhe mellett tájékoztatták a szerkesztőket és műsorvezetőket arról, hogy innentől kezdve „persona non grata” a Magyar Gárda, és a Jobbik is csak negatív színben tüntethető fel.

Későbbi visszajelzések alapján az erről az utasításról kiszivárgott hír kellemetlen perceket okozott az illetékeseknek, akik állítólag megpróbálták megtalálni a kiszivárogtató személyét. Sejtéseik voltak, nekem meg információim, ami alapján annyit tudok mondani, hogy rossz irányban tapogatóztak. Stábjukban többen is lojálisak a nemzeti radikális oldalhoz, amin semmilyen fenyegetés nem változtathat.

A minap érdekes jelenségre figyelhettek fel az Echo Tv nézői, hiszen megjelent a képernyőn Vona Gábor a Jobbik elnöke Matúz Gábor műsorában. Vona – mellesleg teljes joggal – a beszélgetés legelején kifejtette, hogy a választási kampány időszaka alatt az Echo Tv és a Magyar Hírlap bizony megsértette a Jobbikot és annak közel egymillió szavazóját, hiszen olyan módszereket alkalmazott a nemzeti radikálisokkal szemben, melyek tisztességtelenek, etikátlanok voltak. Vona Gábor szavaival egyet kell értenünk, és egyben le is kell vonnunk a konzekvenciát, hogy ezzel a magatartásával az egész Széles médiabirodalom lényegében kiírta magát a nemzeti médiumok „NB1”-éből. Többször írtam jómagam is arról, hogy ezek a médiumok a Fidesz szócsöveként működnek, odadobva munkatársaikat a politika kénye-kedvének, kiszolgáltatottá téve őket a következő hatalomnak. Mert a hatalom nem mindig hálás. Sőt legtöbbször nem az, csupán kihasználja a kínálkozó eszközöket és az érdekek mentén működik. Ilyen eszköz volt az Echo Tv és a Magyar Hírlap is, de leginkább maga a tulajdonos Széles Gábor. Széles úr természetes, hogy szolgálataiért cserébe viszonzásképpen minimum egy bársonyszéket várt. Csak azt nem értem, hogy miért nem hitt azoknak a józan vélekedőknek, akik már idejekorán figyelmeztették arra, hogy ő bizony sehogy sem illik bele az orbáni struktúrába. Ja, hogy a hatalmi vágy elvakít!? Ezek szerint igen, és a józan ítélőképességet is kibillenti az ember kobakjából. Nos, Széles Gábor így járt. Lecke volt ez a javából, méghozzá jó kis lecke. Hogy mekkora presztízsveszteség ez a milliárdos üzletembernek, az majd csak az elkövetkezendő esztendőkben kiderül ki. Mindenesetre Vona Gábor megjelenése az Echo Tv-ben arra enged következtetni, hogy enyhülés indult be a nemzeti radikálisokkal szemben. Ez nem csupán annak tudható be, hogy a Jobbik parlamenti párt lett, és majdnem 17%-kal kapott helyet a parlamenti patkóban, de minden bizonnyal annak is, hogy a Fidesznek a helyhatósági választások után bekövetkező, törvényszerű népszerűségvesztése elől (no, meg a nem vettek fel a szekérre effektus miatt is) elképzelhető, hogy a milliárdos üzletember előre menekül. Hogy ez a későbbiekben mire lesz elég neki, azt csak sejteni lehet. Akárcsak azt, hogy a felkínálkozó médialehetőséget a Jobbik parlamenti pártként hogyan hasznosítja. Az elvek ugyanis nagyon szép dolgok, de ez politika, melyet csak az érdekek motiválnak.

Ugyan nem alakult még meg az új parlament és a második Orbán-kormány sem, de az már jól látható, hogy a kifosztott államkincstár, az Európai Unió erkölcsi, politikai és gazdasági válsága, beszűkítik majd az új kormány mozgásterét. A még fel nem nyílt szemek pedig előbb-utóbb felnyílnak és a tudat számon kér. Vajon ezt is kiállja majd a Fidesz-kormány? A felhatalmazás négy évre szól. A kétharmados alkotmányozói többség pedig lehetőséget ad olyan törvények megalkotására, amelyekkel a kormány hatalma biztosítható és szükség esetén centralizálható. A centralista hatalommal élni és visszaélni is lehet, veszélyes fegyver, azonban a nemzet szolgálatába állítva a felemelkedést szolgálhatja. Ugyanakkor egy nemzetellenes hatalom kezében tönkre teheti magát a nemzetet, mely megalkotta. Én nem akarom azt hinni, hogy a Fidesznek ez lenne a célja, csupán azt mondom, hogy ez a lehetőség is fenn áll. Mégis az emberben joggal motoszkálnak kételkedő gondolatok, melyektől nehéz megszabadulni. Olyan gondolatok, amelyek talán föl sem merülnének, ha az elmúlt nyolc évben egy karakán ellenzék benyomását keltette volna a most hatalomra kerülő párt, amely szélsőséget kiáltva, választók sokaságát megtévesztve, nekiesett a nemzeti radikális erőknek, s melynek kiszolgálója volt az Echo Tv és a Magyar Hírlap is. A tulajdonos nem érte el politikai célját, lehet, talán csalódott is. A nemzeti radikális erők előtt pedig komoly lehetőségek nyíltak, még akkor is, ha ma mindenki a Fidesz mellé áll, és hirtelen mindenki fideszes lett, még azok közül is sokan, akik korábban erre gondolni sem mertek. Csakhogy a politika széljárása változó. Ma a Fidesz van hatalmon, és holnap….?

Magyarországon a politikai rendszerváltás nem történt meg. A kétharmados többség ugyan szavakban komoly változásokat ígér, de ezeknek a szavaknak az elmúlt nyolc, és az azt megelőző négy esztendő ellentmond. Mind a Fidesz, mind a bolsevik utódpártok a szó biológiai értelmében öregszenek. A jövő a Jobbik generációjáé, ha tetszik, ha nem. Ezt jó lesz tudomásul vennie mindenkinek, aki a politika szekerén kíván utazni. Végtelenül rossz ötlet lesz a Fidesz részéről, ha megpróbálja a Jobbikot, mint pártot ellehetetleníteni, tönkretenni. Azonban a logika és a politikai szükségszerűség rá fogja kényszeríteni ennek a folyamatnak a beindítására, hiszen hatalmát éppen az előbb említett okok miatt a nemzeti generáció veszélyezteti leginkább. Még akkor is, ha ma úgy tűnik egyeseknek, hogy a jelenlegi politikai felhatalmazás alapján ez kizárható. Ki kell ábrándítani a hitetlenkedőket, mert nem. Még akkor sem, ha háromszoros nemzeti cukormázzal öntik le magukat a Fidesz politikusai. Tetszik vagy sem, a Fidesz ugyanabból a kádári közegből indult, mint a többi korábbi parlamenti párt, és tele van volt MSZMP tagokkal. Boross Péter korábbi miniszterelnök nagyon egyszerűen csak így fogalmazott egy alkalommal egy a HVG-ben megjelent írásban: „A Fidesz a volt MSZMP-tagok valóságos gyűjtőhelye” Ma már azt is tudjuk, hogy kik fogják alkotni a következő kormányt. Csupa olyan figura, akik ezer szállal köthetők a pártállami idők politikai múltjához. Hogy ez mennyire nem elhanyagolható és a későbbiek folyamán mekkora gondot okozhat majd, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Pintér Sándor leendő belügyminiszter kijelentésével kapcsolatban kialakult felháborodás, amely bizony a „nép hangján” is megszólal, például éppen az Echo Televízió betelefonálós, véleménykifejtő műsoraiban és persze a Fidesz székház előtt a minap rendezett tüntetésen.

A politika szekerén utazók természetesen mindig lavíroznak, igyekeznek felszínen, vagy ha így jobban tetszik hatalomban maradni. A hatalom pedig maga az országgyűlés és az abban történő megjelenés még akkor is, ha a most alakuló törvényhozásban az ellenzéki pártok törvényhozói hatalommal nem élhetnek. Törvénytervezet beterjesztésének a jogával viszont igen, ami a Jobbik esetében kiemelkedően fontos, hiszen ezzel bizonyítani tudja elképzeléseinek komolyságát, vagy éppen rá tudja kényszeríteni a Fideszt a színvallásra. Ez a Fidesz számára a kellemetlenségek melegágya lehet, amit törvényszerűen ki kell pusztítania. Egy ilyen támogatottság-vesztést nem engedhetnek meg maguknak, hiszen ez beindíthatja azt a párteróziós folyamatot, amit az MDF, az SZDSZ és az MSZP esetében már megtapasztalhattunk.

A média hatása egy ilyen folyamatban meghatározó, hiszen a kialakuló tendenciát akár többszörösére is felerősítheti. Ezt valamennyi oldal pontosan tudja, de egyelőre a Jobbik az, amelynek az interneten és az egy szem hetilapján kívül nincs médiája – még. A Jobbik szakemberei azonban gőzerővel dolgoznak azon, hogy mihamarabb sokkal szélesebb tömegekhez is eljuttathassák véleményüket és információjukat. Azt is tudják, hogy addig, amíg ez kialakul csak az a médialehetőség adott számukra, mellyel a választási kampány időszakában és azt megelőzően élhettek. Minden médiaszereplési lehetőség a Jobbik számára ismertséget és növekvő bizalmat eredményez. Ha a Fidesz azonban beindítja médiagőzhengerét a Jobbik ellen, ugyanolyan reakciót fog kiváltani a médiafogyasztókból, amilyet a Gyurcsány-éra teremtett maga körül. A médiaöngól lehetősége tehát a Fidesz estében jóval nagyobb, mint a Jobbiknál. Az LMP-ről most nem is vélekedtem, hiszen ennek a pártnak a kapcsolódása világos, melyet bizonyít a hasonló gyökerekből táplálkozó kereskedelmi televíziók vele kapcsolatosan tanúsított magatartása a választási kampány alatt. Gyanítható, hogy ez a továbbiakban sem változik meg, míg ezen adók szerkesztői számára jól érezhetően a Jobbik politikusai ellenségként kezelendők.

A bizonytalankodók jelentős tömege, mely a média befolyásának hatására a Fidesz mellé állt, hamarosan szembesül a valósággal, éppen az őt befolyásoló média által. Ha ez megtörténik majd, az a Fideszt támogató erő is megtörik, mely a kétharmados eredményt hozta. Ez pedig könnyen beindíthatja a Fidesz politikai erózióját.

Bella Árpád

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó:

Radical Puzzle: Besúgók, MSZMP-tagok és KISZ-titkárok, avagy itt vannak OV emberei

A Jobbik letiltása megszűnt – Vona Gábor az Echo Tv-ben
A tisztogatást a katonai ügyészségeken kell kezdeni – Pintér ellen tüntettek a FIDESZ-székház előtt
Dr. Gaudi-Nagy Tamás kiegészítő tájékoztatása