A „hiteles” Európa Tanács: a szemkilövetős Göncz iránymutató, a jogvédő Gaudi büntetendő

Elvették Gaudi-Nagy Tamás felszólalási jogát a téli ülésszak egészére az Európa Tanácsban, a képviselő a mai ülésnapon Martin Schulz EP elnök beszéde alatt ez ellen tiltakozott.

A jogállamiság és a demokrácia védőbástyájának tartott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének január 29-i ülésén Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a demokrácia nevében kérte a a frissen megválasztott új közgyűlési elnököt, a luxemburgi liberális Anne Brasseurt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza elődje, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező néppárti Jean-Claude Mignon által a nemzeti radikális képviselőre jogellenesen kiszabott egy hetes felszólalási tilalmat és tegye lehetővé, hogy ő az Európai Parlament német elnökét kérdezhesse Közép-Kelet Európa gyarmatosításáról és a Tavares-jelentésről. 

Az emberi jogok védelmére hivatott, de a gyakorlatban politikai elfogultság mentén működő  47 tagú szervezet, Székelyföldnél ötször kisebb törpeállamból származó liberális képviselője azonban nem volt hajlandó a szilenciumot elrendelő tilalmat törölni és a nemzeti jogvédőnek nem adott szót. Válaszul Gaudi a tiltás ellenére is felemelte szavát az önkény ellen kezében tartva a nemzeti lobogót, majd a néma tiltakozás eszközét választva a szája elé kötötte az Európa Tanács zászlaját, demonstrálva, hogy önkényesen fosztották meg az egész januári ülésszakon való felszólalási jogától. A képviselő három jelentéshez – köztük a rasszizmus elleni stratégia, illetve Palesztina helyzete – kívánt előre bejelentettek szerint hozzászólni, továbbá kérdezni szerette volna az EP elnöke mellett az osztrák kancellárt és az ET főtitkárát is. (A napirend ide kattintva érhető el.)

A hétfői plenáris ülésen közvetlenül a megválasztása már egyszer hiába próbálta meggyőzni az új elnököt a tilalom feloldásának szükségességéről, tegnap pedig ugyanezt egy személyes találkozó keretében is kérte, felajánlva, hogy módosítsák a korlátozását az írásbeli beadványok tiltására, de ez elől is elzárkózott az ezek szerint igen sajátos jogfelfogással rendelkező, egyébként pszichológus végzettségű Brasseur.

Emlékezetes, hogy 2013. december 12-én az Európa Tanács Jogi ügyek és emberi jogi ügyek bizottságának párizsi ülésén a szocialista Göncz Kingát, az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (EP LIBE) bizottságának alelnökét hallgatták meg az emberi jogok európai helyzetéről. Gaudi-Nagy Tamás élesen bírálta (részletek ide kattintva), felidézve a felelősségét a 2006 őszi rendőrterror miatt, illetve azt, hogy mai napig tagadja a bíróságok és országgyűlési jelentések által is igazolt súlyos emberi jogi jogsértéseket. Az emberi jogok tekintetében ilyen hiteltelen politikus tanácsaira szorul az Európa Tanács? – tette fel a 2006 őszi jogsértések áldozataiért és a felelősök felelősségre vonásáért évek óta küzdő nemzeti jogvédő. Gaudi párizsi felszólalása első percében az ülésvezető elnök – személyeskedésre hivatkozva – megvonta a szót tőle, aki ezt vitatta és önkényesnek nevezte. Az angol bizottsági elnök jelentette az esetet az Európa Tanács közgyűlési elnökének, aki egyik utolsó intézkedéseként vonta meg a felszólalás jogát, amely ellen jogorvoslatnak helye nincs, és nincs benne kifejtve az sem, hogy milyen korábbi jogértés miatt büntették meg a képviselőt „ismétlődő jogsértésre” hivatkozva. A döntésről egyébként Gaudi a mai napig nem kapta meg a hivatalos értesítést.

Mindezzel Gaudi-Nagy Tamás szerint nyilvánvaló vált, hogy a két legjelentősebb európai szervezet, az Európai Parlament és a negyvenhét tagállamot tömörítő, az emberi jogok védelmére létrejövő parlamentáris szervezet, az Európa Tanács a nemzeti közösségek védelme és erősítése helyett a gyarmatosító tendenciákat támogatja, a hagyományos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogainak védelmezése helyett a nemzeti keretek szétzúzásán, a bevándorlás elősegítésén és a szólásszabadság korlátozásán munkálkodik. Állandó jelenség, hogy rendszeresen azok a tagállamok kerülnek a „vádlottak padjára”, amelyek a nemzeti önrendelkezés útját próbálják járni, mint például Oroszország. A képviselői jogait önkényes korlátozó aránytalan és szükségtelen intézkedés ellen a nemzeti jogvédő képviselő az Emberi Jogok Európai bíróságához fordul elégételért. Az ügy hátterét Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács tv stúdiójában mutatja be rövidesen megjelenő videóban, amelyben az akció képei is láthatók lesznek, érdekes adalékokkal együtt.