KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A halálbrigád vezetője beismerte a romagyilkosságok elkövetését

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Több mint egy évtized után vallott Kiss Árpád egy exkluzív interjúban. Gyurcsány Ferenc neve is felbukkant.

A Mediaworks Hírcentrumának adott exkluzív interjúban elismerte a romagyilkosságok elsőrendű elítéltje, hogy ő és társai követték el a 2008–2009-ben történt brutális, az egész országot megrázó gyilkosságokat.

Tizenhárom év tagadás után Kiss Árpád arról is beszélt, hogy további két társa is volt a brigádnak, ám ők a mai napig szabadlábon vannak. A börtönben láthatóan megtört férfi állítja, mindketten pénzzel és lőszerekkel segítették őket, ráadásul egyikük, akinél Kiss szerint még a felbujtás is megállhat, korábban jobbikos önkormányzati tisztségig jutott. Az ügyben új nyomozás is indult, abban pedig a nyomozók utóbbi férfi jobbikos kapcsolatai után érdeklődtek – fogalmazott Kiss Árpád.

Előzmények

A Kozma utcai börtönben készített interjút a Mediaworks Hírcentruma Kiss Árpáddal, a romagyilkosságok elsőrendű elítéltjével. A jogerős verdikt szerint Kiss volt annak a kivégzőosztagnak a vezetője, amelynek a tagjainak a lelkén hat ember élete szárad. A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt.

A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek.

 

Az édesapát és négy és fél éves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején történt, hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, idén augusztus 20-án szabadult Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.

Ez is érdekelheti:  Letartóztatási parancsot adtak ki az SBU vezetője ellen

Kiss elmondta:

„Enyém volt a gépjármű, amivel a helyszínekre mentünk, az azzal való lebukást kellett elkerülni, az útvonalat gondosan megterveztük, hogy merre fogunk menni, szóval részemről ez nem tűnt bonyolultnak, de a többiek nevében nem szeretnék nyilatkozni.”

Hozzátette:

„Az általunk elkövetett – 2008. július 21-i – támadás előtt volt egy etnikai konfliktus Galgagyörkön, felvonult a Jobbik által létrehozott Magyar Gárda.

A feszültséget a Magyar Gárdában hangadó – a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködő – egykori honvédtisztek, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba is beépült fedett ügynökök fokozták.

Ezt követően kaptunk az egyik szabadlábon lévő társunktól egy tippet, hogy érdemes lenne Galgagyörkön romákat megtámadnunk.”

Gyurcsány Ferenc felbukkanása a történetben

Kiss azt nyilatkozta, hogy a romagyilkosságok perében kulcsmomentum volt, amikor megjelent Gyurcsány Ferenc. Aznap szeretett volna beszélni Csontos István, ám ekkor úgy döntött, még sincs mondanivalója.

„Továbbra is úgy gondolom, hogy ez kulcsmomentum volt, hogy az egykori miniszterelnök megjelent a tárgyalóteremben. Ez egyértelmű nyomásgyakorlás volt a részéről, amit a mai napig gyomorforgatónak tartok.”

Kiss leszögezte:

„A bűncselekmények megtörténtek, azokat mi követtük el.”

Hangsúlyozta:

„Nehéz utólag elmondani, hogyan kerül az ember ilyen tudatállapotba. Nem volt szándékos az első gyilkosság Nagycsécsen, ebben biztos vagyok. Nekem ez biztosan nem állt szándékomban. Én már feldolgoztam magamban a történteket. Végigvettem a saját hibáimat.

Belekerültem egy olyan cselekménysorozatba, amivel ideológiailag egyáltalán nem értettem egyet.

Minden elkövetővel a testvéremen keresztül ismerkedtem meg. Én benne megbíztam, őt segítettem a végletekig. Legyen az akármilyen dolog, akkor is tudtam, hogy amit teszünk, az rossz. Vállaltam, hogy a testvérem bármit csinál, abban én őt támogatni fogom. Nem tudtam volna a társaimat eltántorítani, részükről volt egy nagyon erős cigánygyűlöletből fakadó elhatározás, nekem pedig el kellett döntenem, hogy ebben részt veszek vagy sem.”

Kiss szerint egy alaposabb nyomozás azt feltárhatná, hogy ez nem ő volt a csapat vezetője, ahogyan a bűntársak felelősségét is meg lehetne állapítani, írja a Mediaworks Hírcentruma.

Ez is érdekelheti:  139-re emelkedett a moszkvai terrortámadás halálos áldozatainak a száma

 

Kiemelt kép: Kiss Árpád a Kúria ítélethirdetésén 2016 januárjában. A legfőbb bírói fórum tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot. (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Mandiner

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük