A gyermekbarát bank

Mostanában történt…

Sétáltunk a gyerekekkel. Hideg, szürke nap volt, szemerkélt az eső, mintha az ég sírt volna, az utcán szeméthegyek tornyosultak, a kapualjakban kóbor kutyák pisilték le a kukákat, melyek penetráns bűzt árasztottak magukból.

A házaknak mintha nem is lett volna színük, olyan jellegtelenek voltak, kivéve egyet, a Bank épületét, mely modern formájával, és ezüstösen csillogó színével kirítt környezetéből. Csupa üveg ajtajában egy plakát volt kiragasztva, melyen egy vidám, mosolygós gyermekarc nézett bátran a világra, és felirat hirdette, hogy ez egy gyermekbarát bank. Ide most benézünk! Első a gyerek, mely jövőnk záloga!…

Egy mosolygós, kedves hölgy fogadott minket, és mindjárt pártfogásába is vette a gyerekeimet. Szelíden átkarolva vállukat, a gyermekek számára kialakított sarokba vezette őket, ahol társasjáték várta őket – Adós fizess! – amit rögtön el is kezdtek játszani.

Én ügyet intéztem, hitelt vettem fel, természetesen svájci frank alapút, melyet egyből sikerült megkapnom, az ügyintéző gratulált is hozzá egy meleg kézfogással.

Megköszöntem és a pénztárhoz fáradtam, felvettem a pénzt, majd mentem a gyermekeimért, akik még maradni akartak, annyira belemerültek a játékba. Természetesen nem mondhattam nekik nemet. Melléjük telepedtem, és néztem, ahogy játszanak.

Izgalmasnak tűnt a játék. Épp Peti fiam következett, és hatost dobott! Büszke voltam rá nagyon! Nemhiába, apja, és a szerencse fia! Hoppá! A „30%-kal megemelkedtek a törlesztőrészletek” mezőre lépett! Izgalmas! A lányom dobott, a kis drága. Öt! Micsoda? Késedelmi kamatot fizet, mert késett pár napot a törlesztéssel! Na de ilyet! Most a bank képviselője, a csinos hölgy lép. Hűha! Elviszi a fiam házát! Végrehajtás! Kilakoltatás! Puff neki! Na, majd a lányom megmutatja, hogy mi a magyarok becsülete! Dob, és… A francba! Hiába fizette ki a banki tartozást, a közüzemi díjak felhalmozódása miatt elárverezik a lakását, természetesen jóval a piaci értéke alatt.

Most megint a fiam dob. A „tüntetés” mezőre lép, ahol könnygázgránáttal találkozik, és előállítják a rendőrök, így kimarad két dobásból. A lányomban van minden reményem, de ő a „vonat elé veti magát” mezőre lép, így számára vége a játéknak. A bank nyer, és mindent besöpör. Most vesztettünk. A lényeg az, hogy a gyerek tanuljon! A részvétel a fontos! Ugye?

Na, irány az utca!

(Ricsi)

Forrás: Tárogató Hangján Baráti Közösség

(Nemzeti InternetFigyelő)