A „geci” szó etimológiája


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Kiss_Lajos-Papp_Laszlo_A_magyar_nyelv_torteneti-etimologiai_szotara_1_156069Észrevételek a nyelvtudományi szófejtéshez

A napokban megjelent Simicska-nyilatkozatok kapcsán reflektorfénybe került ezen kifejezés, amelyet eddig a nyomdafestéket nem tűrő szavaink közé soroltunk. A külföldi sajtó is képtelen ezt a kifejezést lefordítani, nyelvészeink pedig ugorván, kifejtették, hogy a „geci” szó nem más, mint a Gergely név becézése. (Lásd itt)

Természetesen, mint alapra a 60-s, 70-es években kiadott TESz-re (Történeti Etimológiai Szótár) támaszkodnak, a következők szerint: „A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) egyértelműnek tartja a geci eredetét: „a Gergely személynév Geci becéző változatából vált közszóvá”. (Ha valaki most azt kommentelné, hogy még sosem hallotta, hogy egy Gergelyt Gecinek becéznének, mielőtt a billentyűzethez nyúlna, gondolja át még egyszer!) A szótár párhuzamként említi a jancsi’hímvessző’ és a palkó ’fing’ jelentésfejlődést, illetve utal az oroszМалафей [malafej] személynévből keletkezett малафейка [malafejka] ’geci’ szóra.”

  1. A geci ondó, amelynek az a funkciója, hogy megtermékenyítse a petesejtet. Ez lehet a Gergely funkciója is, de az előbbi halmazának csak egy nagyon parányi részét teszi ki, amúgy a Gergely egy név, ami lehet, hogy Geciként is becézhető, de nem gondolhatja senki azt, hogy az ondó (amely egyébként a nyelvtudomány szerint görög eredetű szó), mint geci, a Gergely névből alakult volna. Sok szavunk van, amely első látásra ugyanaz, mégis merőben mást jelent. Pl. a cipész szerszáma, az ár, a folyó árja túlzott víz mennyiség, a területmérték ár, vagy, ha nézzük valaminek az értékét, mennyi az ára, kérdezzük. De lehet az ér, mint véredény, vagy az ember, aki célhoz ér. Két szó tehát jól megférhet egymás mellett a nyelvünkben más-más értelemmel. A hímvessző etimológiáját is nagyon nehéz volna a Jancsi névből levezetni, mert az a hím és a vessző szavak egyesüléséből származik, s nehéz volna a fing szó történetét is megkapnunk a Palkó névből, mert az meg a fenék szó származéka. Ezek teljesen lehetetlen szófejtések, s igazi tükröt állít a mai nyelvtudomány valódisága elé.
    Láttuk, hogy az ondó görög szó, amely valóban nem illeszkedik a magyar szavak közé, s ezt érezheti az olvasó is. Vajon a magyaroknak nem volt erre külön saját szavuk, vagy csak 896. év után vették észre azt, hogy van nekik ilyen? Ne vicceljek, ugye! S ha ismerték, mert hogyne tudták volna annak tisztét, akkor valószínűleg nevet is adtak neki, sokkal előbb, mint a Gergely név megszületett. Azt is mindenki érzi, hogy a geci egy magyar szó, amelyet félre löktünk az alpári szavak világába, s behelyettesítettük egy idegennel.

Nézzük meg, mi található a 19. században összeállított Cuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára című kiadványban: „fn. tt. geczi-t. 1) A Gergely keresztnévnek kicsinyezője, máskép: Gecző, Gerő. 2) Aljas nyelven: férfi nemző magva, mely néhutt: rittyó.” Itt is azt találjuk, hogy két értelme van, az egyik a Gergely beceneve, a másik a mag. És nem eredezteti egyiket a másikból. A TESz szerinti összemosás ész nélkül való, vagy határozott célja volt, a magyar nyelv homályosítása.

  1. Vajon mi lehet akkor e szó eredete? Ahhoz, hogy megfejthessük, le kell bontanunk a szót hangokra, s a két hang egymásmellettiségének, azaz a gyök értelmét kell megkeresnünk. Kifejtettem már több helyen (lásd: A magyar nyelv misztériuma), hogy anyanyelvünk egy világos szerkezetű, alulról építkező szimbolikus nyelv, amelyben a hangoknak éppen úgy megvan a jelentésük, mint a szavaknak. A fejlődés útja az volt, amit ma a logopédia, mint tudomány igyekszik megállítani. A raccsolásból, a selypítésből stb. burjánzott a nyelvünk, amelynek kifejezéseinek zömét most jövevény szavaknak hív a nyelvtudomány.

A geci szó gerince a g és c hangok. Ezek különböző hangcsaládba tartoznak, s ez a nyelvtudomány szerint is helyén való: (k, g, gy) valamint a (t, d, gy, z, zs, dzs, c, cs). Ha mind a két halmazból egy-egy hangot egymás mellé teszünk (persze, ha létezik ilyen szó), akkor azok mögöttes tartalma ugyanaz lesz.

Nézzük a példákat: tégla, takony, gát, tök, kettő, kedves, kutya, katona, laktanya, gyékény, kata, gitt, ketrec, kátrány, kotlik, kötél, mátka, kötvény, kötény, kút, tag, takács, taktika, taktus, tegez, tégely, teke, tőke, gyökér, tyúk, köd, dogma, etika, gatya, dagad stb. Nos látunk itt sokféle szót, amelyeknek első ránézésre semmi közük nincs egymáshoz. Nincsen más feladatunk, mint a matematika nyelvén szólva, megkeresni a közös nevezőt, a közös értelmet. Ez pedig nem más, mint a köt szavunk. Ha belegondol alaposan az olvasó, mindegyik a kötéssel vagy a kötődéssel kapcsolatos. Nem szeretnék végig menni minden szón, csak néhány értelmezését említem meg: a kedvesnek kötése van, a katona szerződött harcos, a laktanya, amelynek szigorú házirendje van, tehát köti a harcost, a tök szára akármerre fut, mindenfelé gyökeret ereszt, tehát kötő, a kata bőrökből kötött sátor, a kettő, a minimum szám a kötéshez, a tag egy szervezethez köti magát, a gyökér a földbe köt, a köd a mozgást köti, a dagadt emberre ma is azt mondjuk: jó kötésű stb.

A köt tehát, mint forrásszó jelenik meg eme szóhalmazban, amelybe beletartozik a geci szavunk is. A magyar nyelv szavainak etimológiái egyben nevek is, amelyek a tárgy, a fogalom, a cselekvés legfontosabb tulajdonságait ragadják meg. S mondaná-e valaki, hogy a geci nem köt, és nem kettőn áll-e a vásár odabent? A kacs nem köti-e az indát? Aki kacsint az is köt, vagy legalábbis az a szándéka. Kire mondják, hogy keckerál? Arra, aki párosodik.

A lekicsinylő, gúnyos jelző pedig abból ered, hogy sokan undorodnak tőle, akár a takonytól, vagy rosszul lesznek a vér látványától, a széklet és a vizelet is hasonló minőségű a nyelvünkben. Mondják, hogy kis taknyos, vagy szar alak, geci ember stb.

A teljes kép kedvéért tovább vezetem lefelé a szótörténetet. Mondottam e jegyzet elején, hogy a magyar nyelv alapjai a hangok, s ennek száma éppen hét. A köt értelme: kőt, kő-t bontásban, ami azt jelenti kőszerűvé tesz, tehát egységbe fon, vagy gyúr, összeáll, mint a kő. A K hangunk mindig a kő valamelyik tulajdonságát jeleníti meg a nyelvünkben. Ésszerűen, ügyesen és csodálatosan!

(dr. Lónay Gyula)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

2 hozzászólás a(z) “A „geci” szó etimológiája” bejegyzéshez

  1. A zsidók mindent – ahol ott vannak és tehetik – lezüllesztenek a saját szintjükre.
    H.B.
    “Mert éppen az adja meg a lét komolyságát, hogy egy olyan világban élsz, amelyben az a hang, amely az igaz útra hív, csak egészen halkan szól, ugyanakkor benned és körülötted ezernyi hangos szó mondja pontosan annak az ellenkezőjét. ”
    (II. Rákóczi Ferenc fejedelem)

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Hogyan (nem) őrzik Magyarország államhatárát és az EU schengeni határát?
Már megint…..
Dr. Lehmann György: Sok a teendő…
Close