Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját.
A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma.
Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
Mert még a kutya is megérzi a negatív töltésű embert , így elkerüli , leugatja , vagy elzavarja —
Nehéz ügy, kedvelem ezt a “blogot”, sok jó infót és pl. erdélyi híreket , elemzéseket ad, közel is áll a világnézetemhez. De ami az általatok favorizált JOBBIK utóbbi időben taktikailag (??) húzott dolgait illeti, AZT NEM KÍVÁNOM, mert nemzetárulásnak tartom.
De majd átnézek fölötte az érdekes posztok felé……
Czervánt ismerem! Csak két évvel felettem járt ugyanabba a gimibe.
Jó ember, éselsősorban táőiószentmártoni, agrármérnök és csak utába “fideszes”…..
Ő a növénytermesztésért felelős államtitkár a FM-ben.
Mit növesztenétek? 😀