KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A camembert sajt és a nemzetközi proletárforradalom összefüggései

A camembert és a nemzetközi „proletárforradalom” összefüggései

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Ha igaz – márpedig igaz, hogy negyven éves korunk után felelősek vagyunk arcunkért, ugyanúgy igaznak kell lennie annak is, hogy felelősek vagyunk: mit és hogy eszünk.

Ezt a felelősséget odáig bontogatni, hogy tudnom kell-e immár jóval túl a negyvenen, reggelire illő-e Camembert sajtot enni pirítóssal, vagy azt valami főétkezés vége felé, mikor feladják a sajtokat – bizony fogalmam sincs. Ez az információ ismeret-készletemből ugyanúgy hiányzik, mint a nyakkendők kötéseinek különféle módozatai.

Nekem a Camembert szó, amihez sokáig társítani sem tudtam a sajtot – gyerekkorom gyári szirénás, ”dolgozni csak pontosan, szépen…” rádióját juttatja máig eszembe, s annak az időnek emblematikus hangjait, neveit. Dezséri László, Buga doktor, Sediánszky János, majd Hável József, s erről a Camembert-ről is – Boldizsár Iván.

Talán heti rendszerességgel hangzottak el ez utóbbi fontoska íróembertől jegyzetek, melyeket maga olvasott fel. Ő volt Aczél György kultúrpolitikai istállója üdvöskéjének, a nemzet forradalmi Zsuzsikájának apósa. Az erősorrend persze fordítva működött: valószínűleg azért lehetett a szenvedő citromarcú Zsuzsikából állami szinten menedzselt, még Franciaországban is ismert nevű énekes, mert Iván após söpörte előtte az utat. A mellé rendelt szerzőpáros szövegíró tagjának apja volt megfelelőn bekötve a fényes szocializmus rendszerébe – Zsuzsika és ő máig vállt vállnak vetve igyekeznek lebontani a diktatúra bástyáit, miket nem apuka, após és Gyuri bácsi építkezéseinek színhelyein, hanem inkább a nemzeti elköteleződés táborában vélnek látni. Ma bárhol gyülekezik valami várost égetni vágyó társaság, ott felzokog a Bródy gitár, és Zsuzsika elsírja a lánckereket, aminek nem lobog zászlója. Ők a túlélő SZDSZ, az Aczél György asztalán szerkesztett szamizdatos mindig forradalmárok májfoltos túlélői.

Boldizsár Iván jellegzetessége nagyon belém ivódott. És nem is a mély regiszterekben recsegő hang miatt, sokkal inkább a monoton kocsizörgéshez hasonló felolvasásának jellegzetes hangsúlyai, a szófordulatok, mondatfűzések okán. Ő a nemzetközi írószövetség, a PEN Club magyar tagozatának elnökeként járta a világot, legalábbis Párist, hogy odakint kapcsolatokat építsen. Ottani élményeiről, az aktuális politikai intrikákról olvasta fel heti rendszerességgel említett beszámolóit.

Ez is érdekelheti:  Megszállás akkor és most - avagy a vesztüket érző patkányok ámokfutása

Kisgyerek fejjel hallván is kivettem belőlük az öntelt fontoskodást, azt a hiszen te is tudod zsidósan lesajnálós bratyizást, ami a legjellemzőbb volt témáira és előadására. Ugyanakkor itthon mi különböző nehézség fokozatú határsáv kérelmekhez kötött engedélyekkel tudtuk meglátogatni nagyszüleinket. Útlevelünk nem volt, s meglehetőst biztonsággal tudhattuk, hogy Trianonban letépett rokonaik meglátogatására kért útlevélkérelmünket a „kiutazása a Magyar Népköztársaság érdekeit sértené” megjegyzéssel utasítják el. Ugyanakkor a kapcsolatépítő Iván bácsi laza természetességgel hozta kis színeseit arról, hogy kedvenc párizsi éttermében a törzsasztalánál ülve feleségével, odahajolt hozzájuk bizalmasan az ő pincérjük, s megsúgta, hogy Camembert ne rendeljenek. Annyira kedvelt lett, úgy felfutott a fogyása, hogy nincs már ideje rendesen megérni. A tudatlan, hülye franciák féléretten, azaz éretlenül zabálták a sajtot. Már akkor értettem: törzsasztalos renoméja van ott saját pincérrel, aki a tökéletes franciatudású nem akárkit olyan tiszteletben tartja, hogy belső titkokat árul el neki. Virtigli história. Ő már franciább ott a franciánál, más, mint a szürke tömeg – hogy értsük: hát, még itthon!

Sokáig úgy füstölgött bennem ez a lekezelés, lesajnálás, hogy nem is emlékeztem rá. Aztán volt egy időszakom, amikor az AVH-sokkal, fedett ügynökökkel telipakolt Magyar Újságírók Országos Szövetségében (MÚOSZ) szerzett élmények élesztgették a hamu alatt izzó emlékeket. A gödöllői halastavuknál szomszédos tavacska a NÚSZ, a Nemzetközi Újságírók Szövetségének tava volt, közelében annak a nádfedeles, akkor megnézésre érdemes dácsának, amiben Grósz elvtárs élte utolsó éveit. Abban az időben a rendkívül szorgalmas gittrágást láttam mindenhol, míg Kádár hangja, mint az Úr szózata lengte be a teret: tovább nyújtózkodunk elvtársak, mint ameddig a takarónk ér! És valahogy úgy volt az, csak azt feledték el közölni, hogy közben mindig vagdostak a takaróból.

Most, hogy Borvendég Zsuzsa könyvei sorra jelennek meg, melyekben az impexek világáról, legutóbb a hálózat pénzéről ír – már kapisgáljuk, hogyan rövidültek azok a takarók. Hogy a MÚOSZ és NÚSZ is fedőszervezet volt, melyek szervezésében gyűjtötték, átmosták a pénzt, s melyeken keresztül továbbították D akárhányas ügynökök a megfelelő helyekre a nemzetközi proletárforradalom céljára, a SZU területfoglalásaira, és listás áruk bejuttatására – no, meg zsebekbe. A közvetítők, hálókötők személyes jólétének kifizetése garasok voltak csupán.

Ez is érdekelheti:  Nyílt levél Magyar Péternek

Valószínű, hogy az a PEN Club is mozaik darabja volt vagy még az, annak a nemzeteken felüli hálózatnak, mely csak a mi országunk kirablása alatt a nemzeti jövedelmünk egyharmadát vitte ki. Egyetlen impexes ember külföldi bankban fellelhető pénze az ország egy éves költségvetési hiányának 20%-át tette ki. Kádár pénzügyi főnöke, Fekete János 1972-ben dollárkölcsönöket vett föl – nem az ország sorsának jobbra fordításáért, inkább már a fordulatot tervező háttérhatalom parancsai szerint. Ez az a pénz, amelyik 25 év szigorú törlesztése alatt 1 egységről 22 egységre nőtte fel magát a kamatokkal, árfolyamveszteségekkel, s minden olyan disznósággal, melyet a felelős banki világ rápakolhatott. Ez a kölcsön volt a minta azokhoz a kölcsönökhöz, melyeket az Aczél – Kádár kor utódai kényszerítettek rá az ország népére, s melytől máig nem tudott még mindenki megszabadulni.

Borvendég Zsuzsa kutatásai oroszlánrészt vállalva derítik ki, hova lettek azok az egész nép egészségét összemorzsoló önkizsákmányolásnak az élet-eredményei, melyek elfüstöltek pár év alatt. Ebben a dzsungelben az előprivatizáció, majd a privatizálás gazdasági Trianonja se az utolsó facsoport, mert mindig találnak valami más felületet a rablásra.

A zokogó Bródy gitár most épp a vírusnak drukkol. Ha nem sikerül legyűrnünk, és tömegesen halnak meg emberek, azzal a gazdaság is beroppan, s a nép visszaszavaz azokhoz, akik már 2006-ban Magyarország helyett Közép-európai Köztársaságról beszéltek, s azonnal visszaajándékoznák a stratégiai ágazatokat, a termőföldet kiajánlanák az ivóvízzel együtt, a Nemzeti Bankból pedig megint lukas vödröt csinálnának. Legvégül pedig belépve az euró rendszerbe gigakölcsönöket vennének föl, s ott lenne vége a nemzeti gondolatnak. A vírustól kihalt városokat se bánnák, régen a vérpótlásról tárgyalnak kint.

Ezért kapnak vérömlést Mészárostól, mert azt a pénzt már nem tudták kiutaztatni az országon kívülre.

Simicska megfordításával reményük nyílt, hogy finanszírozhatatlan lesz a nemzeti gondolat, s a Soros birodalom busás hozzájárulása, meg az ő összegyűjtött pénzük elég lesz hozzá – most majd ők jönnek, de a Mészáros fordulat és az MNB új pályára állította a gazdaságot, és hoppon maradtak, amiben nem az ő lebőgésük, hanem az az érdekes, hogy tervezhetünk tovább a 2030-as évekre is.

Ez is érdekelheti:  Ukrán állampolgár vezette a péntek esti terrortámadást - nyugati szervezés áll mögötte?

Camembert sajtot meg egy ideig nem fogok enni. Se reggel, se délben és este sem.

Mayer Gábor

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük