A bajba jutott adósoknak szóló felhívás

A Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökének elismerése nyomán

Nincs olyan nap, amikor újabb és újabb olyan végrehajtási eljárásokról ne tájékoztatnának, melyeket a tisztességtelen szerződési feltételeket már bírósági ítélet szerint is tartalmazó közjegyzői okiratok záradékolása folytán rendeltek el.

Ezeket a törvénytelen végrehajtási eljárásokat a közjegyzők nem csak a semmiségen alapuló érvénytelen kölcsönszerződések közokirati formában történő elkészítése folytán, hanem a végrehajtási eljárásokhoz elengedhetetlen úgynevezett „ténytanúsítvány” elnevezésű közokiratoknak adósok távollétében történő törvénytelen, és a mai napig is folyamatosan végzett elkészítésével idézik elő…

Az iratom mellékleteként olvasható július 10-i keresetlevél-mintám terjesztése után bíztam abban, hogy a kölcsönszerződésekkel érintett közjegyzők abbahagyják törvénysértő és rendkívüli károkat okozó magatartásukat, de az újabb végrehajtási eljárások megkezdése alapján úgy látom, hogy az érintett közjegyzők nagyon elszántak és kockáztatnak.

Kockáztatják vagyonukat, egzisztenciájukat, mindenüket ezek a közjegyzők, szerintem abban bízva, hogy megúszhatják a bankokkal együtt károkozó magatartásuk miatti kártérítési felelősségüket, a Dr. Parti Tamáshoz, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnökéhez hasonló felfogású közjegyzői tisztségviselők útmutatása alapján.

Bíznak abban, hogy bíróság előtt majd meg tudják magyarázni kártérítési perükben a megmagyarázhatatlant.

Mivel legsürgősebb célom most az, hogy a soron következő törvénytelen végrehajtási eljárásokat mindenképpen törvényes eszközökkel akadályozzam, a közjegyzők elszántsága folytán a kártérítési felelősségük miatti konkrét jogi lépések megtételére kénytelen vagyok felhívni az adósokat az alábbiak szerint. 

=================

Július 15-én este a Duna Televízió Közbeszéd műsorában volt szerencsém a közjegyzői kártérítési felelősség témakörben találkozni Dr. Parti Tamás közjegyző úrral, és annak ellenére, hogy egybefüggően talán két mondatot sem mondhattam el a műsorban, Dr. Parti Tamás Elnök úrnak az alábbi link megnyitása esetén hallható szavai igen hasznosak voltak a közjegyzői felelősség egyértelművé tételéhez:

http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=706979

És akkor nézzük azt, hogy szó szerint mi mondott ebben a műsorban Dr. Parti Tamás közjegyző: 

17:07 perces állástól kezdődően:

„Még egyszer mondom a közjegyzői forma nem érvényességi feltétele a szerződésnek …a közjegyzőre azért van szükség, hogy per nélkül közvetlen bírósági végrehajtás keretében végrehajtható legyen a követelés, ha az adós nem fizet.”

Ha még nem tudta volna eddig a közjegyzői nyilatkozatig valaki, a közjegyzői kamarai elnök ismeri el azt, hogy az adós tehát azért fizeti ki az egyébként jogszabály szerint egyáltalán nem kötelező közjegyzői részvételt és közokirati formába öntését a szerződésnek, hogy vele, tehát az adóssal szemben per nélkül lehessen közvetlen bírósági végrehajtást a hitelezőnek elrendeltetni.

Mintha nekem kellene megvenni a kötelet ahhoz, hogy azzal a kötéllel engem felakaszthassanak.

Majd 17:50 perces állástól Dr. Parti Tamás az alábbiak szerint folytatja:

„A ténytanusítvány alapján nincsen helye végrehajtásnak, a ténytanúsítványt azért veszik fel a bankok a szerződéseikbe és azért készülnek ténytanúsítványok, mert a bíróság az elmúlt tíz évben minden egyes végrehajtási ügyben kérte igazoltatni azt a bankokkal, hogy mennyi a tényleges, a szerintük fennálló tartozása az adósnak De még egyszer hangsúlyozom, hogy nem a ténytanúsítvány alapján záradékolják a közjegyzői okiratot, hanem az adós fizetési kötelezettsége alapján.”

Ennél pontosabban én sem tudtam volna megfogalmazni.

Tehát Dr. Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke ezáltal elismerte azt, hogy

–          közjegyzők által készített kölcsönszerződések ténylegesen a bankok szerződései

–          közjegyzők által készített ténytanúsítványok azt tanúsítják, hogy a bankok szerint mennyi a tartozásuk az adósoknak,

–          közjegyzők által készített ténytanúsítványok nélkül az elmúlt 10 évben egyetlen esetben sem volt lehetséges bíróság előtt per nélkül a végrehajtás elrendeltetése.

Valamint Dr. Parti Tamás Elnök úr ezeknek az elismeréseknek összegzése alapján azt is elismerte, hogy az adósok tartozásának összegét meghatározó ténytanúsítványt adósok távollétében a hitelező bankok szerinti összegnek megfelelően foglalja közokiratba a közjegyző.

Amekkora összeget a bank tetszése szerint közöl, annyi lesz a közjegyző által közokiratba foglalt tartozásának összege tényként megállapítva az adósnak.

És ezen közokiratba foglalt tény alapján teszi lehetővé a közjegyző azt, hogy per nélkül, közvetlen végrehajtással követelőzzenek az adóssal szemben.

Azokkal az adósokkal szemben, akik a közjegyző részére nem csekély mértékű díjat fizették.

—————————–

Nem látom értelmét hosszas jogszabályi magyarázatnak ezek után ahhoz, hogy ennek az egész devizaalapú kölcsönszerződéssel kapcsolatos romlottságnak, erkölcstelenségnek bizonyítottságára lehessen következtetni az ilyen közjegyzői magatartás mellett.

=================

Az adósok részéről lehetséges, közjegyzők felé címzett felszólításhoz elegendőnek látom mindösszesen az alábbi jogszabályhelyre hivatkozni:

„195. § (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít”.

Ennek az 1952. évi III. tv-ben olvasható rendelkezésnek alkalmazásával tehát a közjegyző a hitelező által közölt számadat szerint közokiratba foglalt ténytanúsítvány alapján valótlanul bizonyítja azt, hogy kétséget kizáróan pontosan annyival tartozik az adós, amennyit a hitelező a közjegyzővel az adós megkérdezése nélkül közölt.

És úgy közli a közjegyző ezt az adatot, tényt valódinak, hogy közben tudja azt, hogy PSZÁF által indított peres eljárásokban hozott bírói ítéletek szerint hemzseg a semmiséget eredményező tisztességtelen szerződési feltételtől a kölcsönszerződés, azaz jól tudja azt, hogy az általa ténytanúsítványnak nevezett közokiratba foglalt adat a szerződés részbeni érvénytelensége folytán nem valódi.

Csak azért, hogy a törvénytelen végrehajtási eljárás érdekében tenni kész közjegyzőnek fel ne merülhessen gondolatában sem az, hogy a hitelező által adósi tartozásként közölt számadat valós adat, célszerűnek látom azt, ha minden adós a kölcsönszerződését készítő közjegyző felé a következő iratot juttatja el ajánlott küldeményként a jövőben:

=================

Dr. ………………..közjegyző részére

Cím:

………………………….

Tisztelt Közjegyző Úr/Asszony!

Alulírott ……………………………nevű …………………szám alatti lakóhelyű adósok az Ön közreműködésével kölcsönszerződést írtunk alá …………………..időpontban

…………………………Bank hitelezővel.

Tekintettel arra, hogy a PSZÁF által eddig indított, tisztességtelen szerződési feltételek megállapítására irányuló peres eljárásokban a bíróságok megállapították azt, hogy hasonló kölcsönszerződésekben tucatnál több tisztességtelen szerződési feltétel került rögzítésre,

b e j e l e n t j ü k

azt, hogy a fentiekben részletezett, Ön által készített kölcsönszerződésünket részben semmisnek, tekintjük.

Erre tekintettel a hitelező nincs abban a helyzetben, hogy valós, érvényes szerződés esetén esedékes tartozásunk összegét Önnel közölje, ennek megállapítására csak közöttünk létrejövő egyezség, vagy bírósági eljárás esetén kerülhet sor.

Fentiekre tekintettel

k é r j ü k

Önt arra, hogy jövőben sem ténytanúsítványt, sem másféle, velünk szemben lehetséges végrehajtási eljáráshoz szükséges iratot ne adjon ki azért, mert azoknak valóságtartalma nincs, a

szerződésünk tisztességtelen szerződési feltételeire ezúton is, kifejezetten hivatkozunk.

Amennyiben figyelmeztetésünk ellenére a hitelező részére bármiféle iratot kiad, úgy a kártérítési peres eljárást haladéktalanul Ön ellen bíróság előtt megindítjuk.

…………….2011. július 31. napján.

                                                                                                          Tisztelettel:

Előttünk, mint tanuk előtt:

név:

——————————————-

lakás:

                                                                                               —————————————————

a d ó s o k

név:

——————————————-

lakás:

=================

Természetesen szóba jöhetne fenti magatartások további elemzése után az is, hogy esetleges büntetőjogi felelősségre vonás miatt hivatali visszaélés bűncselekményére hivatkozva a közjegyző, mint hivatalos személy ellen feljelentéssel lehet élni.  

Eddigi tapasztalatom alapján azonban tudom azt, hogy a gazdasági, hatalmi és politikai elit szolgálólányaként tevékenykedik az ügyészség, ezért nem javaslom ez ilyen eljárást.

Siófokon 2011. július 31. napján.

Léhmann György

Mellékletek:
1.)    A negyedik
2.)   Okiratszerkesztő-közjegyzőkhöz bejelentés

Nemzeti InternetFigyelő