KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

380 milliárd forint megszorítás a nyugdíjasokon

A válság előtti évekhez képest 380 milliárd forint megszorítás történt a nyugdíjasokon.

A kormány egyik állandó érve, hogy a nyugdíjasokat megvédték a válság negatív hatásaitól. Ugyanakkor a legnagyobb átalakítások az elmúlt években éppen ezen a területen zajlottak le. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálja, hogy nincs-e ellentmondás a politika szlogen és a tettek között, és valóban a kormány erőn felül kiállt-e a nyugdíjasok mellett, vagy csak „önfényezés” zajlik.

Több idős van, de kevesebben kapnak nyugdíjat

A válság évében a nyugdíj előtt állók, vagy a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma (60 év felettiek) 2,19 millió fő volt. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint idén már 2,4 millió ember lesz Magyarországon, akik betöltötték a 60. életévüket. Ez 9,5%-os emelkedést jelent.

Magyarországon az elöregedő társadalom nem azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerben is többen lennének. A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre csökkent, amely 9%-os csökkenést jelent.

Azaz, bár életkori alapon több ember került be a munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett évekbe, vagy érte el a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjban részesülők száma mégis csökkent. Ennek több oka is van. Egyrészt a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakítása, és a korábbi rokkantnyugdíjasok egy részétől a korábbi ellátás elvétele, míg a másik ok az, hogy a korhatár előtti nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjasok egy részétől szintén elvették a korábbi ellátást. Ugyanakkor több mint 100 ezer fővel növelte a nyugdíjban részesülők létszámát a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nőkre bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség.

Mi lett a pénzzel?

Érdekes tendenciát mutat az is, hogy az állam mennyit költ a nyugdíj-ellátásra. 2008-ban még 2891 milliárd forintot osztottak így szét, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2%-os növekedést jelent, amelyet a GDP-hez viszonyítva már csökkenést jelent. 2008-ben még a GDP 10,9%-át költötte az állam a nyugdíjrendszerre, 2014-ben ez az arány 9,6%-ra csökkent. Azaz a bruttó hazai össztermék 1,3%-át a válság óta kivonták a magyar kormányok a rendszerből. Ez a hat évvel ezelőtti arányhoz hasonlítva 380 milliárd forint megszorítást jelent.

Ez is érdekelheti:  Csapó Endre: Ukrajna nagyhatalmi játéktér

A képet árnyalja, hogy 2008 óta 27,7%-kal emelkedett a nyugdíj összege, legalábbis annak aki, már hat évvel ezelőtt is nyugdíjas volt. A nyugdíjak egy főre vetített nominális értéke azonban ennél nagyobb emelkedést mutat. 2008 áprilisában még 74.568 forint volt az átlagosan folyósított összeg, 2014 áprilisában ez 103.527 forint. Azaz 39%-kal kap többet átlagosan az, aki benne van a rendszerben, mint az aki 6 évvel ezelőtt kapott ellátást. Ez a mérték elsőre jól hangzik, de ha összevetjük a korábbi adatokkal (átlagos emelés mértéke, illetve a rendszerből kikerülők száma), akkor az látszik, hogy a statisztika azért lett jobb, mert az átalakítások miatt sokan kiestek az állami nyugdíjrendszerből a támogatotti körből azok közül, akik amúgy is kis összeget kaptak. Ezek pedig leginkább a megváltozott munkaképességűek közül kerülnek ki.

Jól kezeltük a válságot?

Az Európai Unió statisztikai szervezetének (Eurostat) adatai azt mutatják, hogy versenytársaink eltérően reagáltak a válság miatt kialakult helyzetre a nyugdíjrendszer szempontjából. A Visegrádi-országokkal, Szlovéniával, Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával és a Balti-államokkal összehasonlítva Magyarországot az látszik, 2011-ig Litvánia után náluk volt a legkisebb növekedése a nyugdíjrendszerre fordított kiadásoknak. Magyarországon 4% volt az emelkedés mértéke, míg a sorban előttünk állóknál átlagosan 20,5%.

1. tábla: 2008-2011 között a nyugdíjkiadások változása

ország változás mértéke
Bulgária 35,3%
Románia 30,6%
Lettország 27,2%
Szlovákia 19,6%
Lengyelország 19,3%
Csehország 17,7%
Szlovénia 15,0%
Észtország 13,3%
Horvátország 6,8%
Magyarország 4,5%
Litvánia -1,1%
forrás: Eurostat adatai alapján (Policy Agenda)

A következő években nyilvánosságra kerülő adatok még rosszabbak lesznek számukra, mivel ahogy korábban is bemutattuk 2014-ben várhatóan csökken 2011-hez viszonyítva a kiadások összege, miközben versenytársaink ezen a fronton is elhúznak mellettünk.

A válságot követően a magyar kormányok jelentős megszorításokba kezdtek a nyugdíjrendszerben. Ennek első lépése a Bajnai-kormány idején kényszerhelyzetben megszüntetett 13. havi nyugdíj volt, amelyet azután az Orbán-kormány alatti nyugdíjrendszerből kiszorítás politikája követett. A majdnem 300 ezer fővel kevesebb ellátott tettel ehetővé, hogy azok, akik benne maradtak a rendszerben néha az inflációnál is nagyobb emelést kapjanak. Ez azonban nem fedi el azt a tényt, hogy sokan kerültek képletesen az útszélére, és róluk szándékosan megfeledkezett a kormány. Ez a politika álságos, mivel keményen megszorításokra épít, miközben csak azok eredményeit mutatja fel, akik a reform „túlélői”.

Ez is érdekelheti:  Hollai Hehs Ottó: Arcátlan butaság (avagy a béna kacsa hápogása)

sztarklikk.hu

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

0 thoughts on “380 milliárd forint megszorítás a nyugdíjasokon

  1. Örülök, hogy a számok is azt bizonyítják, hogy ez a manipulatív kormány csak a szájával, és sajtójával segít a felzárkóztatásban, míg egyre jobban maradunk le minden téren akár a volt szocialista országokhoz képest is.
    Vegyünk csak egy példát!
    Manipuláció révén az inflációt a nulla közelében hozzák le, iszonyatos örömünnepek közepette.
    Nem akarok belemenni, hogy ez hogy jöhet ki, de tény, hogy az üzletekbe járók csak azt veszik észre, hogy mindennek az ára 20-40-60 százalékkal megy fel.
    Azért írom, hogy mindennek, mert ez nem csak az élelmiszerre vonatkozik, hanem az iparcikkekre is.
    Vegyünk egy példát;
    Tavaly egy komplett szifonfej 1460 forintba került, az idén ugyanabba az üzletbe ez már 1840.
    Ez a kormánynak ez egy nagy üzlet.
    Nem kell a betett pénzek után kamatot fizetni, míg az állampapírt meg szinte szétkapkodjuk, mert az legalább valamennyit fizet.
    Nem kell fizetést emelni.
    És nem kell az amúgy is megkurtított nyugdíjakat sem.
    Ráadásul az emberek ezt szó nélkül tűrik, mert hiszen nincs infláció.
    Ha ez tényleg így van, akkor javaslom, hogy a kormányunk és pártunk akkor hozzon egy olyan rendelkezést, hogy minden cikkre rá kell írni, hogy mennyibe kerül.
    Tetszik tudni, úgy, mint régen.
    Akkor talán elhiszem, hogy van benne valami, és nem csak az, hogy az Orbán kormány csak a külföldi befektetők pénzét, és iszonyatos kamatait akarja mindenek felett visszaadni, még akkor is, ha az ország lakosságának nagy része bele is döglik.
    És ne jöjjön valaki nekem azzal, hogy a cukor, az olaj, és a liszt ára csökkent, mert ez is a manipuláció része.
    Baumag

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük