KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Lehmann György: Devizahitelesekről és végrehajtásokról tényszerűen

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Devizahitelesekről és végrehajtásokról tényszerűen témamegjelöléssel tarthattam előadást a Szittya Világtalálkozó alkalmával a Magyarok Háza Széchenyi termében május 31-én – vasárnap.

Büszke vagyok arra, hogy az ott megjelent előadók között közölhettem az alábbi cím megnyitásával. hallható mondanivalómat.

Kezdtem Dr. Bogár László volt politikai államtitkár dicstelen ECHO tv-s szereplése okainak említésével, végeztem a közjegyzői záradékkal indult végrehajtások néhány problémájával. Közben pedig próbáltam fékezni a bankokkal és hatalmon lévőkkel szembeni jogos felháborodásomat. A fékezés nem mindig sikerült…

Nekem úgy tűnt, hogy kevés időt hagytak az ismertetésre, de természetesen nem így volt.

——————————–

Egyébként pedig hozzájutottam ahhoz a levélhez, melyet a Magyar Nemzeti Bank alelnöke írt a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökének az alábbiak szerint.

Idézem ennek a levélnek utolsó bekezdését, a Magyar Nemzeti Bank Elnökhelyettese kérelmét a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke felé:

„Minderre tekintettel kérem szíves közreműködését abban, hogy az ügyvédek ne bíztassák az ügyfeleket olyan elállási nyilatkozat megtételére, melynek jogalapja a fentiek szerint erősen vitatható és amely sikertelenség esetén jelentős kárt okozhat az ügyfeleknek, és ne ösztönözzék olyan peres eljárás megindítását, melyek esetén a pervesztesség kockázata az átlagos mértéket meghaladja.”

Ugye nem gondolják komolyan azt, hogy a Bankszövetségbe tartozó bankok képviseletében eljáró Nemzeti Banki Elnökhelyettes aggódik azokért az adósokért, akik általam nem ismert ügyvédi segítséggel közölték elállásukat a bank által szerkesztett kölcsönszerződésükre vonatkozóan. Aggódik az adósok érdekében azért, hogy olyan peres eljárások indulhatnak ezáltal, mely pervesztesség esetén az adósok számára kárt okozhat.

Szokásos bankvezetői magatartásoknak megfelelően egy szó sem igaz ebből az aggódásból.

A Magyar Nemzeti Bank Elnökhelyettese sokkal inkább azért aggódik, mert az adósok elállása folytán csak akkor juthatnak a bankok az általuk megszabott jogtalan pénzösszeghez, amennyiben az adósok elállásának érvényességét bíróság előtti perben eredménnyel vitatják akár sok évig tartó többszintű bírósági peres eljárásban.

————————–

Mint köztudott, az általam javasolt jogi megoldás nem a szerződéstől elálláson, illetve a törlesztőrészletek fizetésének megszüntetésén alapul, de akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank Elnökhelyettese levélben könyörög az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének azért, hogy az ügyvédek ne javasoljanak ilyen lehetőséget az adósoknak, akkor érdemes ennek a megoldásnak utánanézni.

Ehhez induljunk ki abból, hogy a szerződések aláírásának időpontjában hatályos Ptk. 226. § 2. bek-e a következőket tartalmazza:

  1. § (2) Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat.

Ebből a rendelkezésből a „lényeges jogos érdeksértés”-sel kapcsolatosan szerintem lehet arra hivatkozni, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésnél nem kellett tartani a svájci frank jegybanki alapkamat emelkedése miatti törlesztő részlet emelkedésre, míg a forintosítási szélhámosság után a bankok az elmúlt évi törvények alapján éppen a Magyar Nemzeti Bank együtt működése folytán arra számítanak, hogy Matolcsy úrnak találékonysága folytán legalább 6 %-kal emelkedik úgy a forint jegybanki alapkamata, hogy ezáltal minden adós törlesztő részlete 50 %-kal emelkedik.

Egyik napról a másikra, két éven belül. A magyar adósok teljes kifosztásának egyik eszköze ebben a kamatemelésben rejlik a magyar törvényhozás egyetértésével.

Ezáltal tehát a fenti törvényhely helyes alkalmazása szerint az adósokat megilleti az egyoldalu elállás joga.

—————————–

Problémát talán még az is jelenthetne elállás esetén, hogy a Ptk. 320. § szerint

  1. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

(3) Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.

csak akkor gyakorolhatja az adós az elállás jogát az adós, amennyiben vissza tudja szolgáltatni a kapott szolgáltatást.

Ellenben erre is lehetne akként válaszolni, hogy a beszámítás jogával élve az adós ugy fizeti vissza a banknak a kapott szolgáltatást, hogy ebbe beszámítja azt a kárösszeget is, amit akár nem vagyoni kárként elszenvedett a banknak zsarolási jellegű magatartása folytán.

Egy szó, mint száz, lehet, hogy nem is olyan nagyon rossz ötlet az ügyvédektől ez a végtelenül tönkrement adósok számára. Már csak azért sem lehet nagyon rossz, mivel a Magyar Nemzeti Bank Elnökhelyettese aggódását fejezte ki eléggé szokatlan módon.

Ami pedig a magyar törvényhozást illeti, a jelszavuk ezek után az legyen, hogy

„Aki szelet vet, vihart arat.”

Siófokon 2015. július 4. napján

Léhmann György

Lehmann01

Lehmann02

Figyelem! Fontos információ ide kattintva!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

4 thoughts on “Lehmann György: Devizahitelesekről és végrehajtásokról tényszerűen

  1. Gratulálok Léhmann úrnak, hogy ezt a beszédét a nagy nyilvánosság előtt is vállalja.
    Az már remélhetően köztudott, hogy a magyarokból régóta örök veszteseket szeretnének kreálni. De, hogy a “magyar” is a magyart?! Ez megbocsáthatatlan… Az egyre több kisemmizett, minimális juttatásért agyon dolgoztatott, öngyilkosságba vagy idegenbe hajszoltak nem lehet tudni meddig küzdenek – ha tudnak, vagy akarnak. (Nem mindenki szeret utcára vonulni.) A sehonnan segítséget nem kapókon vírusként terjed a beletörődés, mert a kicsike figyelmet is elvonja tőlük az országunkat sújtó idegen hatású gondok és a tudatosan ide irányított bevándorlók tömege.
    Más megoldás nem lévén, mint bárhol a világon, mindenki minden eszközzel védje a sajátját, ne engedje magát megfosztani JOGOS tulajdonától, s főleg ne adja életét.

  2. Nálunk azért van annyi gazember folyton, mert a magyar ember annyira jóhiszemű, hogy az már végzetes. Magyar ország kormányai pedig nem magyar emberek.

  3. “Magyar ország kormányai pedig nem magyar emberek.”
    Sajnos ez már régen így van – de meddig lesz így?
    H.B.
    “a megszálló hatalom diktátuma nem szerezhet alkotmányos legitimitást.”

    1. “…azoknak, akik Magyarországot oly kegyetlenül kifosztották, szükségük volt arra, hogy bírói tógát öltsenek magukra.”

Várjuk véleményét itt!

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás