KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Lelki törés

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Spirit_of_Fire

Minap elhangzott rádióriportban jó jellemzést adott egy világutazó a tőlünk délebbre illetve északabbra lakókról. Előbbiek táncos, vidám élete az utcán zajlik, és szinte azonnal lakásukba hívnak minden ismeretlent, másnap viszont nem is emlékeznek rájuk. Utóbbiaknál viszont évek is eltelhetnek, mire a szomszéd áthív, de az a barátság életre szólhat.

A magyarok viszont a kétféle mentalitásúak között helyezhetők el. Bárhonnan jön hozzánk az idegen, szívvel-lélekkel, terülj-terülj asztalkámmal, jó szóval, ajándékokkal lepjük meg őket, ha megérdemlik, ha nem. Ha nincs miből, akkor is előteremtjük. Miattuk  képesek vagyunk egymással veszekedni, marakodni, amit ők értetlenül fogadnak, hisz kívülről oly kedvesnek tartanak bennünket. Aztán hazamenvén jót röhögnek az egészen, az itt dicsért ételeket ott szidják a felszedett plusz kilókért és bolond népségnek titulálva jönnek vissza, telepednek le, mert itt szinte mindenhez ingyen juthatnak.

Jönnek is, egyre többen és az ő hatásuk nem marad ellenhatás nélkül. A magyarok viszont kezdenek egyre zárkózottabbak lenne a sok csalódás miatt. Ám nem az idegeneken csapódik le, hanem az egymás iránti egyre nagyobb érzéketlenségben mutatkozik meg. A háta mögött gúnyolják a bajbajutottat, s ha ne adj Isten még el is mondja bánatát, a hallgató fél még rá is tesz, saját sorsát rosszabb színben tünteti fel, nehogy segítséget kérjenek tőle, miközben retteg attól, hogy a panaszkodó sorsára jusson. Inkább megtanulja „befogni” a fülét és csak bólogat vagy a fejét csóválja.

Még akkor is, ha arról hall, amikor az egyik kis közértben a pénztár előtt összeesett majd elhunyt fiatalemberhez nemhogy mentőt hívtak volna, hanem kirabolták. Vagy a néptelen metró állomáson epilepsziás rohamával küzdő férfiról, aki jobban léte után keserűen állapította meg, hogy iratai, pénztárcája és arany nyaklánca eltűnt. Vagy a pesterzsébeti Géza utcában történt egyik  NAV-os meggyilkolása, a másik életveszélyes sérülése. Utóbbihoz némely kommentáló véleménye riasztó volt.

Vagyis, ha magunkba nézünk, csak az idegenek hatásáról beszélhetünk?

Sok magyarban eltört valami. Nem azon típusra gondolok, akik évszázadokon át örökölve örültek és örülnek, ha megdöglik a szomszéd tehene is, mert tőlük mit lehetne várni?

De nagyon nem jól van ez így!

Pár évtizeddel ezelőtt, amikor látszatra mindenki egyformán szegény volt, csip-csup dolgokkal, de mindenki segített a másikon. Aki becsapta a másikat, kiközösítették a zárt közösségekből. Vagy jó útra tért, amiért hosszútávon megbocsátást nyert, vagy örökre eltűnhetett a környékről.

Ma sem lehet senki olyan szegény, hogy valamiben ne tudna segíteni embertársán. Természetesen oda-vissza alapon. Ha mással nem, egy jó szóval, némi ráfigyeléssel. Ne idegen érdekeket szolgáljunk, hanem a sajátunkat nézzük, a magyarságét. Elvettek már sok mindent tőlünk, amiért még mukkanni se nagyon  lehet, mert jön a retorzió. De kit érdekel?

Azon hatalmas értékeinket, amiért most megy a (végső) harc, nekünk kell megvédenünk, hogy egyáltalán életben tudjunk maradni a saját országunkban, nem földönfutóként a röhögő idegenektől vásárolva azzal az apró pénzzel, amit ők fizetnek munkabérként.

Ehhez azonban egymást segítve tudunk csak talpon maradni, különben ki védeni meg létünket, javainkat?

A baj nem a magyar virtussal van. Veszekedjünk csak szép, egyedi nyelvünkön egymás közt, előbb-utóbb úgyis megbékülünk, és ha nem is sírva, de vigadunk egyet, mint ahogy nap mint nap teszik Délen és Északon. Csak ne idegen érdekért tegyük!

V.A.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Lelki törés

  1. „Oszd meg,és uralkodj.” Egyház,állam,kéz, a kézben. ” Hívj segítségül a nyomorúságod idején, Én megsegítelek, és te dicsőítesz Engem.” „Amikor a rokon a rokon ellen, barát, a barát ellen.
    Kétség nem fér hozzá,vendégszerető a Magyar. Fizető vendég szerető,max a harmadik nap után, ingyen,”kinn tágasabb a neved.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük