2015. augusztus 20. – Nem az idegen népek befogadására int Szent István!


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Szent_Istvan szoborA magyar keresztény állam ünnepén „koppányosok” nem ünnepeltek. Ha mást nem is, de ezt sikerült elérni azoknak, akik a nyolcvanas évek elején engedélyezték az István a király c. rockoperát.

Magam is szeretem a zenéjét, tehát nem egy elfogult magyargyűlölő véleménye ez, hanem a tapasztalás szülte saját vélemény. Nagyon sok jó magyar ember vált a rockopera hatására megosztottá és szidalmazza a magyarság egyik jelentős vezetőjét: Vajkot, azaz Szent Istvánt.

Igaz nem éltem abban a korban, sőt történész sem vagyok, de a józanész és az ítélőképesség megvan bennem. Talán ezért gondolom, hogy a megosztottság nélküli magyarságot a Kádár korszak szerette volna megosztani, így a „rendszerváltáshoz” érve, ne egységes legyen a társadalom, hanem többszörösen megosztott. (Különben miért is engedte volna az ateista hatalom egy vallásos darab megírását és a bemutatását?) A korszak elítélői már a Quedlingburgi szerződés kapcsán nyilatkoznak a hazaárulásról, s a legsötétebb ábrázolásban mutatják be a kereszténység felvételét. Csakhogy az akkor hazatérő magyarság jelentős része keresztény lehetett az ásatások alapján talált keresztek száma szerint. Igaz, a kereszt akkor még egyenlőszárú volt, ahogy a Szent Koronán is, egészen az 1700-as évek végéig. Ha pedig őseink nem pogányok voltak – ami egyébként vidékit jelent – akkor bizony érdekes a szitu. Miért is kellett erőszakkal megtéríteni és miért kellett annyi történelemhamisítást beleírni a krónikáinkba?

Szerintem a Habsburgok mesterkedése ez is, mint ahogy a Honfoglalás feltalálása és a magyar állam Szent Istvánhoz kötése is. Neki volt ugyanis érdeke, hogy a szabadságszerető és az alkotmányos jogokból nem engedő magyarságot minden módon megossza, így gyűrje hatalma alá. Sok olyan dolog derült ki mostanában erről, s így másként kell értékeljük a történelmünket. Az „Ugros eliminandos esse” kezdetű parancs célja valóban a magyarság kiirtása volt, s az is igaz, hogy a százezres „ANTANT” hadsereg és a negyven-ezres Árpád vezette magyarság ütközetéről sokáig nem hallottunk volna semmit! Ám ez inkább arra ösztökélte Gézát és Istvánt, hogy stabil lábakra állítva hagyják majd az utódaikra az államot. Azt az államot, amely nem akkor lett alapítva, csak akkor csatlakozott a legjobb feltételekkel a nyugati kereszténységhez! Írhatnám, hogy ez a csatlakozás alapvető fontosságú akkor, hiszen a nyugati világ nem mondott le a kiirtásunkról, s egyedül ez volt a lehetőség a körülöttünk már régebben kereszténnyé vált államok gyűrűjében arra, hogy megmaradjunk! Írhatnám, de nem teszem, mert ez a tudósokra vár, s meghatározása a kutatások függvénye. Ám a józanész nem enged más következtetést, hiszen a nyugatosodás egyúttal azt is jelentette, hogy a keresztény erkölcsök még erősebbekké váltak, s a nyugat elfogadta az egyetlen archiregnum (őskirályság) létét és a pápaság mellérendelését!

Ez a királyság alapvető jogokkal rendelkezett, s nem volt szüksége „idegeneket hívni magyarok ellen segítségül”, mert elegendő volt az a haderő, ami a központi törzs töményeiből állt. A történelemhamisítás tehát egyértelmű és folyamatos, ahogy az ma is történik, pedig már a Habsburgoktól teljes mértékben képesek voltunk megszabadulni. Vagy nem?

Nézzük mit ír a Heti Válasz e témáról? Vajon nekik sikerül-e a megosztás helyett egységesítést, ökomenikus összeborulást okozni?

BG

Nem az idegen népek befogadására int Szent István!

Ha Szent István intelmei alapján ma válogatás nélkül „gyámolítani” kell az idegeneket, akkor ne álljunk meg félúton! A korabeli tanácsok szerint átírjuk a hatályos törvényeket, és kimutatjuk, miért idézik tévesen államalapítónkat.

Az Úr 2015. esztendejében, Kisasszony havának 20. napján én, Orbán Viktor, Isten kegyelméből Magyarország kormányának feje, az idők jeleiből olvasván, bíráim méltó ítéletét belátó lélekkel megfontolván és jogosnak találván, államalapító Szent István királyunk intelmeinek az utókort hetvenhetedíziglen kötelező törvényi erejéhez visszatérni szándékozván, a következő határozati javaslatot terjesztem az országunk igazgatásának nemes feladatát ellátó népképviseleti testület elé, melyet az ügy jelentőségéhez méltó egységes szerkezetben, a házszabálytól eltérve, sürgősséggel kéretik megtárgyalni, és a vonatkozó jogszabályokat annak szellemében módosítani.

  1. cikk

Az állam és az egyház különváltan történő működésére vonatkozó alaptörvényi rendelkezést ezennel ünnepélyesen visszavonjuk. Magyarország államvallása a jövőben: a szentháromságos egy Istenbe vetett bizodalmon alapuló szent római katolikus hit.

  1. cikk

Az Alaptörvény preambuluma a következő kitétellel egészül ki: „Magyarország népe Istenbe vetett bizodalommal, igaz lélekkel egy emberként vallja, hogy sem a földi boldogulás, sem a túlvilági üdvözülés nem lehetséges a szentháromságos egy Istenbe vetett hit nélkül.”

III. cikk

A jelen törvény hatályba lépésekor hivatalban lévő miniszterelnök a jogszabály alkalmazásának első napján méltó történelmi helyszínen, a székesfehérvári bazilikában személyes példával elől járva veszi ki részét a történelem rendjének helyreállításában, és, mindeddig a Krisztus alapította egyházból kiszakadt gyülekezet tagja lévén, ünnepélyes keretek között felveszi államalapító ősei katolikus hitét.

  1. cikk

A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló, többször módosított 1990. évi IV. törvény a következő kitétellel egészül ki: „Mindazon vallásfelekezetek működése, amelyek a kétezer éves szent katolikus hagyomány teljességét tagadják, Magyarország teljes területén tilos.”

  1. cikk

A kormány tagjaira vonatkozó törvény a következő kitétellel egészül ki: „A kormányalakításra az Országgyűlés által a megfelelő módon megválasztott személy, miután megbízólevelét átvette a köztársasági elnöktől, 30 napon belül köteles elnyerni a mindenkori esztergom-budapesti főegyházmegye élén álló érsek – akadályoztatása esetén a kalocsai érseki szék betöltője – jóváhagyását.

  1. cikk

A miniszterelnök az Országgyűlés mindennemű döntésével szemben vétójogot élvező tanácsadó testületet hoz létre, melynek tagja Magyarország valamennyi Szent István alapította egyházmegyéjének püspöke, illetve érseke. A görögkatolikus egyházszervezet tekintetében irányadó eljárásról külön végrehajtási rendeletet kell alkotni.

VII. cikk

A fenti tanácsadó testület tagjai mentesülnek a magyarországi bíróságok illetékességi hatálya alól. A miniszterelnök megbízza az igazságügy-minisztert, hogy a vonatkozó jogharmonizációs tárgyalásokat folytassa le az Európai Unió illetékes bírói szerveivel. A fenti körbe tartozó egyházi személy által elkövetett törvénysértés gyanúja esetén a következő eljárásrend lép érvénybe: a miniszterelnök legfeljebb négy alkalommal négyszemközt vonja felelősségre az illetőt, s ha intelmei nem találnak meghallgatásra, jogosult az ügyet – két országos napilap, egy országos elérhetőségű internetes orgánum és/vagy a közszolgálati televíziócsatornák valamelyike révén – a nyilvánosság elé tárni.

VIII. cikk

Az Országgyűlés tagjainak megválasztásáról szóló törvény az alábbiak szerint módosul. A népképviseletet ellátó intézmény tekintélyének fenntartása, a kellő bölcsességgel megalkotott törvények szavatolása céljából a 2018-as parlamenti ciklustól kezdődően kizárólag a 35. életévüket betöltött, köztiszteletben álló személyek választhatók meg képviselőnek. A politikai döntéshozatalban a jelzett életkornál fiatalabbak véleménye is kikérhető, de javaslataikat kizárólag a 35 esztendőnél idősebbek jóváhagyása esetén lehet figyelembe venni.

*

Mindezt természetesen kizárólag abban az esetben kell picit is komolyan venni, ha, miként a kormány bevándorlási politikáját bírálók szorgalmazzák, kétezer év elteltével is fundamentalista módon, gránitszilárdságú alapba vésett igazságnak kell tekinteni a középkori Magyarországra szabott Szent István-i intelmeket. Vagyis ha a következő tanácsokat a mai kormányzás megkérdőjelezhetetlen vezérfonalának kell tartani: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”

Ezzel, a vulgárhistorizáló szemlélettel szemben, legalább hetven év óta történészek, nyelvészek és jogászok egész sora írt már arról, miért is lehet téves az intelmekkel igazolni a bevándorlók korlátozás nélküli befogadását. Mályusz Elemértől Vekerdi Józsefig, Szádeczky-Kardos Irmáig és másokig többen megfogalmazták már, miért értik vagy magyarázzák félre sokan a korabeli latin szöveget. Bár köztük sincs minden részletben egyetértés az írottak pontos értelmezéséről, megfontolásaik főbb vonalakban a következők:

– Több történész szerint „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge” mondat eredetijében a „regnum” szó jelentése nem „ország”, hanem „királyi udvar”, tehát István nem az ország etnikai felhigítását, hanem a király kíséretének erősítését javasolja.

– A latin „detentio” szót a vendégek „befogadása” helyett pontosabb „marasztalás”-nak fordítani. István eszerint itt mindössze annyit tanácsol Imrének, hogy a máshová készülő papokat, vitézeket beszélje rá az udvarában maradásra.

– Az Intelmek felidézi Róma példáját, melyet úgymond az idegenek tettek naggyá. Holott a szöveg „nemes és bölcs emberekről” szól, akik a birodalomba özönlenek, vagyis István nem egyszerű telepesekre gondolt, hanem válogatott előkelőségekre, akik a római császárnak ajánlják fel szolgálataikat.

– A latin szöveg a Magyarországra befogadandókat nem a népre utaló „populus” vagy „gens” szóval illeti, hanem a „viris” kifejezéssel, azaz István férfiakra, tehát elsősorban katonákra, vitézekre szűkítette le a kört.

– Az Intelmek következő passzusát nem szokás idézni: „Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik.” Márpedig ennek alapján Szent István nem az idegenek nyakló nélküli befogadására és szokásaik szolgai átvételére int, hanem ellenkezőleg: a nemzeti hagyományok őrzésére és a külföld hódítás elleni védekezésre.

– Végezetül, hogy az Intelmekből a mának szóló üzenetként „irredenta” buzdítást kiolvasók se örüljenek: az általuk előszeretettel idézett részlet fordítása sem egyértelmű. „Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák” – olvassuk eddig ismert formájában a szöveget, ám a „gyarapítsd királyságodat” szókapcsolat/szóösszetétel így is fordítható: „öregbítsd királyi méltóságodat”, amit mindjárt nem lehet a területi gyarapodásra való buzdításként értelmezni. (HetiVálasz)

2015. augusztus 20.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

0 hozzászólás a(z) “2015. augusztus 20. – Nem az idegen népek befogadására int Szent István!” bejegyzéshez

  1. Bugyután “szerecsenmosdató” cikk.
    István igenis az idegenek befogadására, pátyolgatására buzdított az intelmekben, a “regnum” pedig sohasem jelentett királyi udvart, mindig is királyságot, országot jelentett. “Államalapító István király” pedig egy tipikusan komcsi idioma, amivel el akarták szakítani az államalapítás dicsőségét Árpád magyarjaitól és odaadni az István (és Géza) alatt beözönlő idegeneknek. Ennek ellenére Istvánnak voltak érdemei, persze nem az idegenek pátyolgatása a magyarok kárára.

  2. Kár, hogy az igazi ünnep augusztus 15. én lenne. A nagymagyar nagynemzeti nagykormány valahogy nem olyan tökös (vagy inkább szándékosan komunista párti), mint a háború utáni kommunisták, akik az ünnep áthelyezésével elszakították Istvántól és a vallási jellegétől az egészet. Az állam alapítás pedig szintén egy szándékos hazugság. Magyar állam már létezett sok ezer éve, csak nem a nyugati mintára volt fölépítve.
    Hazugság hazugság hátán.

  3. Aki ismeri a “valós történelmet,annak nem kell bizonygatni géza,istván szerepét,aki nem, annak meg felesleges! A múltat megváltoztatni nem lehet és az Igazság mindenkinek mást jelent,amúgy meg “oda át van. Sajnos a butaság szorgalommal párosul, és anyagiakkal “ösztönzik.Az egyház és az állam szerepe kétezer éve egy és ugyan az. Oszd meg és uralkodj! Ami párhuzam van istván és a maiak közt, hogy éppen úgy “hazaárulók.!!

  4. Ami a “keresztet illeti,Őseink több mint ötezer éven keresztül, szent szimbólumként ,a fias tyúk csillag képet viselték a nyakukban, amely a “Szentséget jelentette a Számukra ! Saját ISTENÜK volt-van!?

  5. pl. a római egyház beözönlése és a magyarok lebarbározása a mai napig, a rabszolgatartó Római Birodalom szokásai szerint, továbbá a magyarok magyarok, hunok, bulgárok avarok egmás ellen fordítása. Ettől függetlenül az Intelmeket rosszul fordították
    és eben a cikknek igaza van.

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Üt, mint az ipari áram – Moneypuláció (kötelező)

Világ-panoráma: Kapituláción innen és túl – Echo Tv
Rendőrtrükk: embercsempészből turista
Close